A 2010 után vásárolt gépjármûvek kgfb-szerzõdésének évfordulója már nem január 1-je, hanem a szerzõdés megkötésének dátuma. A hazai, segédmotoros kerékpárok nélkül számított, és kötelezõ felelõsségbiztosítással (kgfb) rendelkezõ gépjármû állomány már túllépte az ötmilliós darabszámot, túlnyomó részük magántulajdonban lévõ személygépkocsi. Ezek közül már csak nagyjából minden negyedik (26,6%) autós kgfb-szerzõdésének az évfordulója az év elsõ napja. A személygépkocsik esetében még alacsonyabb az arány: közel 837 ezer jármû szerzõdése fordult az év végén a MABISZ adatai szerint.
Ebbõl következõen – a korábbi évekhez hasonlóan –tovább gyengült az év végi kötelezõ kampány intenzitása. A tavalyi év végével az érintettek közül 135 692 gépjármû tulajdonosnak szûnt meg a szerzõdése különbözõ okok miatt (szemben a tavalyi százhatvanezerrel), s a társaságok az újonnan forgalomba helyezett gépjármûvekkel együtt 136 ezer szerzõdést kötöttek meg január elsejével. Az ügyfelek között hatvannyolcezer a személyautóval rendelkezõ magánszemély. (Tavaly még százezren voltak). Annak, hogy az év végén egyre kevesebben váltanak biztosítót, egyik oka lehet az autójuk öregebb életkora, valamint az ebben a körben jellemzõen magas bónusz fokozat (mintegy háromnegyedük B10 besorolású). Éves átlagdíjuk ezért jóval alatta marad a teljes gépjármû állományénak, így a biztosítói ajánlatok közötti különbségek is kisebbek, mint más idõszakokban. Mivel pedig az új ügyfeleknek ugyanolyan kedvezmények járnak, mint a régebbieknek, így ezeknek is kisebb a szerepük a versenyben.
Akinek még nem rendezõdött a bonus-malus fokozata, (ezerhétszáz ilyen magánszemély autós szerzõdés van) annak még ezen a héten érdemes felvennie a kapcsolatot a biztosítójával. A jogszabály szerint ugyanis legkésõbb a kgfb-díj esedékességétõl számított 60 napos türelmi idõ végéig kell beérkeznie a biztosító társasághoz az aktuális díjrészletnek – ez a január 1-jei évfordulós szerzõdéseknél március 1-je. Ha csekken történik a díjfizetés, mindenképpen érdemes néhány napos átfutási idõvel számolniuk az ügyfeleknek. Abban az esetben, ha március elsején éjfélig nem érkezik be az összeg a biztosítóhoz, úgy az ügyfél szerzõdése díjnemfizetés miatt megszûnik, és a díjjal nem fedezett idõszakra a törvény rendelkezései szerint fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az idõszakban okozott kárt pedig a károkozónak kell megtérítenie.
A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elõ, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely személygépkocsik esetében, 2019-ben – a gépjármûvek teljesítményétõl függõen – 460-1030 forint naponta. Nagyobb tehergépjármûvek, vontatók esetében pedig a napi 3400-3800 forintot is elérheti. Érdemes még tudni, hogy ha a kgfb-szerzõdés díjnemfizetés miatt szûnik meg, azt kizárólag a korábbi biztosítónál lehet újrakötni ugyanazon biztosítási idõszakra.
A MABISZ figyelmeztet arra is: az, hogy egy jármû hosszabb ideig nincs használatban, még nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Aki hosszabb ideig nem használja jármûvét, annak érdemes a közlekedési hatóságnál ideiglenesen kivonatni a jármûvet a forgalomból, ugyanis csak ez esetben nem kell biztosítás díjat fizetnie az adott idõszakra!