Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szakmai összeállításában az építési ágazat 2019. évi súlyponti problémáival foglalkozik, melyek megoldására javaslatokat is megfogalmaznak a kormány számára. 

Ilyen a magyar lakhatási krízis

Minden ország nemzeti vagyonának jelentõs részét képezi az infrastruktúra és a lakásvagyon, amely értékének megõrzése nem lehet vita tárgya – fogalmaz az ÉVOSZ. Ma Magyarországon mintegy 4,2 millió lakás van, így amennyiben egy lakásnak legalább száz évig funkcionálnia kell, évente legalább 40 ezer lakásnak kellene épülnie. Emellett legalább 20 évente generálisan nagyfelújításra szorulnak a lakások, így évente legalább 200.000 lakást kellene átfogó, nagy felújításban részesíteni, ami az elmúlt tíz évet nem jellemezte. 

Magyarországon hétéves mélypontról mozdult el 2014. évben a piac, és ez a pozitív folyamat jelenleg is tart. Jelenleg mintegy 35-40 ezer új lakás van kivitelezés alatt, melybõl 2019. évben várhatóan 23-25 ezer elkészül, a felújított lakások éves száma azonban nem bõvül. 

Napjainkra Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható „lakhatási krízis”. Ennek magyaros változata, a lakásvagyon mûszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelõen a lakásfelújításra a lakhatás minõségére. Nem épül elegendõ új lakás és az elkészülteket sem a rászorulók veszik meg jellemzõen, hanem a befektetési célú vásárlások a meghatározóak. A lakosság közvetlen megrendelésére készülõ lakásépítéseknél és lakóingatlanfelújításoknál tapasztalható a legmagasabb szintû fekete foglalkoztatás, amit elsõdlegesen az írásos szerzõdések nélküli munkavégzés nagy száma tesz lehetõvé. Ez a jelenség rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, ami mindenképp változtatásokat sürget a lakásépítés, lakásfelújítás területén. 

Ezt javasolják az építési vállalkozók

Ma Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsõdlegesen nem szabályozási kérdések szabnak korlátot, hanem a forráshiány. Ezért az ÉVOSZ javaslatai elsõdlegesen a forrás bõvítésére irányulnak. A pénzügyi lehetõséget egyszerre kell bõvíteni a közösségi (állami) és a magán (lakossági) oldalon.

A Kormány által indított lakásépítési, lakástámogatási programok csak akkor hatásosak, ha hosszú, legalább 8-10 éves idõtávon kiszámítható és elegendõ forrás van mögötte. Csak ilyen idõtávba fér bele a lakossági elõtakarékosság, a munkáltató támogatási érdekeltsége, a banki érdekeltség és a költségvetés teherbíró képessége. A programok továbbra is az elsõ új és használt lakás megszerzésére és a meglévõk energiatakarékossági és hõszigetelési problémáinak megoldására kell irányuljanak. Emellett kiemelt figyelmet kell, hogy kapjanak a CSOK keretében is a felújítások. 

A meglévõ lakásvagyon felújításánál meghatározó az energiatakarékos létesítménykialakítás. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia jó kiindulópont ahhoz, hogy az uniós forrásokra is alapozva lakásfelújítási program készüljön. Ennek a forrásszükségletei ismertek, kialakításra vár a költségterhek ösztönzõbb megosztása a költségvetés és a lakástulajdonosi kör között a családi otthonteremtési kedvezményben nem részesülõ lakossági körben is. 

A Parlament és a Kormány 2015. évi intézkedései nagy lendületet adtak az új lakóingatlan építésekhez és egy meghatározott társadalmi rétegnél a meglévõ lakóingatlanok felújításához, bõvítéséhez is. A továbblépéshez javasolják az engedély- vagy bejelentésköteles lakóingatlan felújításoknál a felújítási ÁFA-érték 50%-ának - maximum 3 millió Ft nagyságrendig - számla alapján való visszaigényelhetõségét. 

Javasolják az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok beindítását, ahol a meglévõ lakások korszerûsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak a felújításával. 

A meglévõ lakásvagyon meghatározó részét képezõ panellakások lakásminõségének javítása érdekében ki kell dolgozni és el kell indítani egy hosszú távú „Panelprogram”-ot. 

Sokat javítana a kiszámítható, felelõs megrendelõ felelõsségének erõsítéséhez a lakásszövetkezetek, a társasházi tulajdonosi közösségek mûködésének újraszabályozása, jogállásuk modernizálása.

Az új építésû lakóingatlanok 5 éves építményadó-mentességét, illetve - kedvezményének bevezetését javasolják. 

Javasolják az állami, illetve önkormányzati bérlakásprogram elõkészítését és elindítását.

A szakmai anyag teljes terjedelmében itt olvasható.