Magasabb fizetést vár a fiatalok túlnyomó része

A K&H ifjúsági indexe szerint a dolgozó 19-29 évesek közel háromnegyede, 73 százaléka számított arra a múlt év utolsó negyedében, hogy emelkedni fog a nettó fizetése, 23 százalékuk komolyabb – az inflációt meghaladó – növekedéssel számol, 50 százalékuk pedig kisebb mértékû emelkedést vár. A nyugati megyékben élõk még optimistábbak: itt 85 százalék bízik abban, hogy több pénzt vihet haza, míg a keleti régióban élõk 64 százaléka gondolkodik csak így. Az érintettek 22 százaléka ugyanakkora nettóra számít a jövõben, és mindössze 5 százalékuk tart fizetéscsökkenéstõl.

Könnyen jön az új állás

A dolgozó fiatalok 36 százaléka úgy látta, könnyen találna magának munkát, ez az ifjúsági index 2012 végi indulása óta a második legmagasabb eredmény. Mindössze az érintettek 8 százaléka tart attól, hogy nagyon nehezen menne az álláskeresés. Ennek ellenére a válaszadók mindössze 45 százaléka szereti a munkáját, a fiatalok elégedettsége az elmúlt egy évben csökkent: utoljára 2016 elsõ negyedévében volt ennél alacsonyabban a mutató.

A dolgozó fiatalok kevesebb mint fele, 40 százaléka érzi, hogy megbecsülik a munkahelyén, ez lényegében megegyezik a korábbi negyedévek eredményeivel. Ugyanakkor a felmérés szerint nem mindegy, hol van állása egy-egy fiatalnak. A Budapestet is magában foglaló központi régióban dolgozók 51 százaléka számolt be arról, hogy megbecsülik a munkáját. A keleti országrészben azonban mindössze 31 százalékos volt a kedvezõen nyilatkozók aránya.

Leginkább a diákok mennének külföldre

A dolgozó fiatalok közül egyre kevesebben tervezik a külföldi munkavállalást, mindössze 19 százalékuk tartja ezt reális forgatókönyvnek. Ez a felmérés eddigi egyik legalacsonyabb értéke, és beleillik az elõzõ negyedévek csökkenõ tendenciájába. 2013-ban még az érintett fiatalok több mint harmada tervezett külföldön dolgozni. A diákok közül azonban jóval többen vágnának bele a külföldi álláskeresésbe: 41 százalékuk tervezi, hogy legalább egy ideig más országban dolgozna.

A dolgozó fiatalok kétharmada, azaz 65 százaléka mondta azt, hogy beszél valamilyen idegen nyelven. Az országon belül ezen a téren is jelentõsek a különbségek: Budapesten 84 százaléka, míg vidéken 59 százalékos a nyelvtudással rendelkezõk aránya. Ehhez képest a dolgozó fiatalok mindössze 33 százalékának van legalább egy középfokú nyelvvizsgája, több nyelvrõl is papírja pedig még kevesebbnek, 7 százaléknak van papírja. A diákoknál már jobb a helyzet: 63 százalék mondta, hogy legalább egy középfokú vizsgája van.

K&H ifjúsági index

A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövõbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, elõrelépési lehetõségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H ifjúsági indexe, amely 2018 negyedik negyedévében +12 ponton állt. A kutatásban 300 fiatal vesz részt, az adatfelvétel 2018. november 21. és december 3. között történt.