Minden ember saját stílust képvisel a magánéletében, a munkahelyén és az utakon is. A balesetek elkerüléséhez a defenzív, azaz a közlekedésben potenciálisan elõforduló, váratlan helyzetekkel szembeni védekezõ, egyfajta „készenléti állapotú” magatartás a legcélravezetõbb. De mennyire jellemzi a magyar sofõröket ez a defenzív mentalitás?
Hogy vezetnek a magyarok?
A reprezentatív kutatásból kiderült, hogy a magyarok fele (51%) együttmûködõ, nyugodt és elõrelátó sofõrnek, vagyis úgynevezett defenzív gépjármûvezetõnek tartja magát. A válaszokból ugyanakkor kitûnik az is, hogy bizonyos területeken a magukat defenzív vezetõknek tartók sem viselkednek elõrelátóan. Az autósok az ajánlott követési távolság betartásában a legfegyelmezetlenebbek. A városban, átlagos forgalmi körülmények között, 50 km/h sebességnél ajánlott 30-40 méteres távolságot például csupán a vezetõk 3 százaléka tartja be saját bevallása szerint.
„Érdekes, hogy a nõk és a férfiak között nincs eltérés e tekintetben, viszont az életkor és a lakóhely alapján már kimutathatóak különbségek: a fiatalok és a fõvárosiak sajnos kevésbé tûnnek elõzékenynek a volán mögött” – ismertette a kutatás további eredményeit Magyar János, a Groupama Biztosító gépjármûbiztosítási fõosztályvezetõje.
A biztosító kutatásából kiderült, a fiatalabbak, vagyis 18 – 39 év közöttiek csupán 47 százaléka tartja magát defenzív sofõrnek. Ez a szám a válaszadók életkorával együtt növekszik, a 60 év fölöttieknél már 54 százalékukra jellemzõ ez a vezetési stílus.
A budapesti sofõrök csupán 44 százaléka mondható kifejezetten defenzív vezetõnek. Mindeközben a vidéki városok és községek lakosainak több mint fele elõvigyázatosabb magatartást tanúsít a közutakon. Ez egyrészt betudható az olyan nagyvárosi sajátosságoknak, mint a felgyorsult életmód, a nagyobb forgalom, vagy a közlekedési eszközök sokszínûsége és az ezzel járó többszörösen megosztott figyelem. Másrészt, a felsoroltakkal párban járó ingerlékenység sem segíti elõ a defenzív vezetéstechnikát.
Dugóban „szlalomozik”, rátapad az elõtte haladóra: ezek nem a defenzív vezetõk ismérvei
Mint azt a kutatást is bemutató sajtóeseményen Berzai Zsolt rendõr alezredes elmondta: „Az természetesen nem lehetséges, hogy minden sofõr minden körülmények között defenzíven vezessen. Türelmetlen, ideges sofõrrel mindenki találkozhat a forgalomban, ilyenkor fontos, hogy mi nyugodtan folytassuk megkezdett utunkat, a türelmetlen, esetleg agresszív vezetõk kiszûrése a forgalomból a rendõrség feladata.”
A Vezetési Stílusteszten alapuló kutatás például megmutatta, hogy a vezetõk 92 százaléka az ajánlott 30-40 méteres követési távolság helyett csak 5-10 métert tart maga és az elõtte haladó közt 50km/h sebességnél. Továbbá autópályán 130 km/h-val vagy még gyorsabban hajtanak, akár jobbról is elõznek. A forgalmi dugóban különösen nehéz türelmesnek maradni és az eredmények szerint, sokan nem is teszik: az autósok 64 százaléka folyamatosan figyeli, melyik sáv halad gyorsabban és egyre abba igyekszik átsorolni. Ha tehát azt vesszük észre, hogy a mögöttünk haladó sofõr „ránk tapad”, levillog, dugóban elénk tolakszik, igyekezzünk higgadtak maradni és nem felelni a „provokációra”.
Defenzíven, nem csak a volán mögött
Mint azt Berzai Zsolt rendõr alezredes a továbbiakban elmondta: A közúti közlekedés össztársadalmi társasjáték, amelyben mindenkinek be kell tartania a rá vonatkozó szabályokat. Defenzíven nem csak a gépjármûvezetõknek tanácsos közlekedni. A közúti forgalomnak éppúgy résztvevõi például a gyalogosok és a kerékpárosok, mint az autósok. Például a gyalogosok, ha a zebránál, nem zenét hallgatva a zöld jelzésénél is szétnézve kelnek át, máris defenzív magatartást tanúsítanak. Ugyanígy a biciklisek, ha közúton jó látási viszonyok között is felöltik a láthatósági mellényt.
Ön is tesztelheti magát!
A Groupama Biztosító a sajtóközleménnyel együtt közzé teszi Vezetési Stílustesztjét is. A Groupama Tanpálya vezetõ instruktorának közremûködésével készült teszt kitöltésével és értékelésével bárki megtudhatja magáról, hogy mennyire számít csapatjátékosnak az utakon, illetve, hogy érdemes-e valamiben még fejlõdnie a balesetek elkerülése érdekében.