Gépjármûvel a magyar felnõtt lakosság 64,9 százaléka rendelkezik. Ezen gépjármûvek harmada 11-15 éves, 22,4 százaléka 6-10 éves, 11,1 százaléka pedig ennél fiatalabb. Azonban van bennük néhány közös tulajdonság, mindegyik rendelkezik KGFB-vel és közlekedik, így mindenkinél jó, ha van egy kárbejelentõ vész esetére. Ez volt a vezérfonal, amikor tavaly a MABISZ elkezdte az E-kárbejelentõ fejlesztését és elhatározta, hogy egy modern eszközt ad a gépjármû tulajdonosok kezébe, amivel az ügyintézést gyorsíthatja közúti baleset esetén.
Az E-kárbejelentõ applikációról a magyar felnõtt lakosság 48,4 százaléka hallott már, ebbõl 5,6 százalékuk le is töltötte, de még nem használta, míg további 1,1 százalékuk már használta is, derül ki a Századvég által készített felmérésbõl. A személyes tapasztalattal rendelkezõk mindegyike elégedett volt az applikációval.
A gépjármûvel rendelkezõ válaszadók 53,2 százaléka jelezte, hogy használni tervezi az alkalmazást a jövõben, 14,9 százalékuk biztosan, míg a válaszadók kétötöde nem érdeklõdik a lehetõség iránt.
Az alkalmazást a megjelenése óta több mint 198 ezren töltötték le és 2000-en látogattak el a ekar.hu oldalra, valamint 2700 kárbejelentés érkezett június 13-ig az E-kárbejelentõn keresztül. Ez naponta átlagosan 17 bejelentést jelent. Az így benyújtott káresetek ügyintézése legalább 24 órával korábban zárul le, a gyorsabb bejelentésnek köszönhetõen – hangsúlyozta Mészáros László a MABISZ mûszaki és informatikai fõosztályvezetõje.
Az alkalmazás folyamatosan fejlõdik és bõvül új funkciókkal annak érdekében, hogy még egyszerûbb és gyorsabb kitöltést tegyen lehetõvé a ügyfeleknek a kiemelten stresszes szituációkban. A több technikai változtatás mellett így például bõvült indulás óta az elõre elkészített ikonokkal megrajzolható baleseti helyszín eszköztára. Az androidos és az IOS verzió új applikációjában is gyarapodott a közlekedési táblák készlete, jelzõlámpa is felhelyezhetõ a rajzterületre, s a különbözõ jelzések gyakorisági sorrend szerint vannak elõrerendezve. Ahol szükség volt rá, ott javult a csatolható hangfelvétel kezelése, az okos eszköz figyelmeztet a haladási irány kötelezõ megadására vagy éppen a hálózati kapcsolat hiányára. Mindezek az apró lépések azt szolgálják, hogy tovább lehessen csökkenteni a jelenlegi tapasztalatok szerint átlagosan húsz-huszonöt perces kitöltési idõt.
Ezt segítik a biztosítótársaságok is, amelyek egyenletes ütemben küldik ki ügyfeleiknek a kitöltési folyamatot meggyorsító QR kódokat, illetve helyezik el azokat az új szerzõdések megkötésekor a biztosítási dokumentumokon (pl.: díjigazolás, zöldkártya). (A QR-kód egy kétdimenziós vonalkód, amely a szerzõdõ és a biztosított gépjármû legfontosabb adatait tartalmazza egyszerûen beolvasható formában.) Több mint 800 000 QR kód van már az ügyfeleknél, vagyis nagyjából minden hatodik gépjármû tulajdonos egyszerûen, akár elõre is feltöltheti telefonos vagy webes alkalmazását ezekkel az adatokkal.
A fejlesztõk abba az irányba folytatják a munkát, hogy az E-kárbejelentõ még több területen jelenthessen gyorsabb, kényelmesebb alternatívát a hagyományos papíralapú, kék-sárga nyomtatvánnyal szemben. Így arra lehet számítani, hogy nyáron már a digitális kárbejelentõ olyan helyzeteket is kezelni tud, amikor a baleset egyik résztvevõje külföldi biztosítóval áll szerzõdéses viszonyban, értesíteni tudja majd a tulajdonost vagy üzembentartót a balesetrõl, megadja a becsült kárértéket, ajánl szervízt és bekerül egy elégedetségi felmérés is. További fejlesztési célok között szerepel további gépjármûbiztosítási funkciók beépítése, dologi kár felvétele, vontatmány adatainak megadása, korábbi bejelentések pdf és képfájlok ikonos megjelenítése, e-mail cím validáció és természetesen a felhasználhatóság további javítása.