Tetők áztak be, elsődleges és másodlagos villámcsapások, jégverés, felhőszakadás, szélvihar pusztított az ingatlanokban, nyitva hagyott nyílászárók miatt áztak be lakások, áramkimaradás miatt romlottak meg élelmiszerek, redőnyök, kerítések, melléképületek szenvedtek károkat, fák dőltek épületekre: idén is megszenvedte az ország májustól egészen augusztus végéig a viharszezont. A Magyar Biztosítók Szövetsége a tagbiztosítóitól beérkezett adatok alapján, a hagyományai szerint szeptember elejére összesítette, egyszersmind számszerűsítette az idei viharkárokat.
A 2025. május 1.- augusztus 31. közötti viharok nyomán 101.032 kárbejelentés érkezett abiztosítókhoz, amelyek ezek nyomán 13 milliárd 124 millió forintot fizettek már ki, vagy tartalékolnak kárkifizetésre. Mindez az előző évi hasonló időszak viharkár adataihoz képest közel 3 milliárd forintos növekedést jelez. (Ezekben az összesítésekben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, illetve a közintézményekben keletkezett rongálódások.) Földrajzi megoszlásukat tekintve a különböző viharok Pest, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár- Bereg, Békés, Csongrád-Csanád vármegyéket, továbbá Budapest, Debrecen, Hajdúszoboszló, Szeged, Gyál, Szentendre, Székesfehérvár, Vecsés, Hódmezővásárhely városokat sújtotta igazán. A 130 ezer forint körüli átlagkár nagyjából megfelel egy viharszezonnak, ugyanakkor az elmúlt három évet tekintve, 2023 azonos időszakában volt utoljára hasonló nagyságú kár 13 milliárd 101 millió forinttal. Tavaly 10 milliárd 303 millió forintnyi kárral jártak az azonos időszakban országszerte pusztító viharok. Az adatsorokat tekintve azonban szembetűnő, hogy a károk száma évente nagyon változó, ennek megfelelően pedig a kifizetett kárösszegek is változók voltak, de mindezt befolyásolja a károk típusa is. 2020-ban 85 ezer bejelentés után még 6,6 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, egy évvel korábban pedig 4,1 milliárdot, 96 ezer bejelentésre. Ez egyrészt jelzi a viharok évről-évre növekvő intenzitását, ugyanakkor nem mehetünk el amellett szó nélkül, hogy a kárösszegek megnövekedésében szerepet játszanak az időközben megemelkedett építkezési, újjáépítési költségek is. Magyarán a korábbi éveknél jóval nagyobb összegeket kell szánni a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is, vagyis egyre jelentősebbnek mondható a kárinfláció.
Folyamatos a kárfelmérés és kárkifizetés
A kárbejelentések folyamatosak, a kisebb károkat akár öt munkanapon belül meg tudják térítenia biztosítók, a milliós nagyságú károk rendezése azonban időt igényel. Mint eddig minden esetben, az idei viharkárokat követően is megfeszített erővel és megnövelt kapacitással igyekeznek a biztosító társaságok segíteni az ügyfeleiken, hogy minél előbb megkezdődhessen a kárrendezés. Az ügyfelek ma már akár online videóbejelentéssel, vagy mobiltelefonon, illetve applikációk segítségével is pillanatok alatt bejelenthetik a kárukat, a hagyományos telefonos vagy személyes ügyintézés mellett. Arra minden esetben figyelni kell, hogy a károsult első lépésként mindent pontosan dokumentáljon videófelvétellel vagy fotóval, a kárbejelentésben pontos adatokat adjon meg a biztosítójának és ha szükséges, csak ezt követően mozdítson el bármit, azt is kizárólag kármentés céljából! Amennyiben pedig a kárrendezést követően a bankszámlájukra kérik a kártérítés utalását, az azonnal megjelenik a számlán, így gyorsan pénzükhöz juthatnak az ügyfelek.
Az ingatlanok több mint 80%-a biztosított
Magyarországon a lakásbiztosítási piacon tizenhárom MABISZ tagbiztosító ajánlatai közül lehet választani, többféle terméktípusból. A Magyar Biztosítók Szövetsége saját honlapján (www.mabisz.hu) részletes lakásbiztosítási útmutatóval segíti az ügyfeleket a tájékozódásban.
Külön tájékoztató készült az elmúlt időben megnövekedett villámcsapások okozta károkmegelőzéséről is. Ebben felhívjuk a figyelmet arra, hogy a lakásbiztosítási szerződésben miként lehet ötvözni a biztosítási kockázatokat mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos villámkárok, utóbbi esetben jellemzően a túlfeszültség elleni védelemmel. Ennek szükségességét az idei adatgyűjtés is alátámasztja, ugyanis a 2025 május 1.-augusztus 31. közötti időszak elsődleges villámcsapás okozta átlagos kárösszege megközelítette a 473 ezer forintos kárösszeget, ugyanakkor 2024 teljes évre vonatkozóan 397 ezer forint volt az átlagkár összege. Mint ahogy a MABISZ a viharkárok kapcsán mindig felhívja rá a figyelmet, a villámcsapás másodlagos hatása darabszámban és összegében is a többszöröse az elsődleges villámcsapás által okozott károknak. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a villámcsapás másodlagos hatása esetén az átlagkárok az idei év első nyolc hónapjában jelentősen nem növekedtek az előző teljes évi átlagkár adatokhoz képest. Ez a számok nyelvén annyit jelent, hogy az idei átlagkár összege közel 139 ezer forint, míg tavaly ez 137 ezer forint volt.
A Magyar Biztosítók Szövetsége megalakulása óta hangsúlyozza annak fontosságát, hogymindenki rendelkezzen az adott kockázatokra és fedezetekre szóló lakásbiztosítási szerződéssel. Európai összehasonlításban kiemelkedő, hogy hazánkban szakértői becslések alapján az ingatlanok több mint 80%-a rendelkezik lakásbiztosítással, a lakásbiztosítások pedig valamennyi nagy kárt okozó természeti katasztrófakockázatra fedezetet nyújtanak. Jó hír az is, hogy a magyar állampolgárok egyre tudatosabban választanak lakásbiztosítást.