A hőség csendes gyilkos: világszerte 278 395 halálesetért volt felelős az elmúlt 30 évben, ugyanakkor a legkisebb gazdasági kárt okozta. A viharok szorosan követik ezt 274 750 halálesettel és sokkal nagyobb gazdasági hatással – derül ki a Germanwatch környezetvédelmi kutatóintézet 2026-os rangsorából. Az extrém időjárás 1995 óta világszerte több mint 832 000 halálesetet, és ezer milliárdokban mérhető gazdasági kárt eredményezett. Az emberi áldozatok száma azonban a veszélytípusok szerint jelentősen eltér.
A Climate Risk Index (CRI) 2026 a Germanwatch környezetvédelmi kutatóintézet évente megjelenő rangsora, amely a világ országait a szélsőséges időjárási események emberi és gazdasági hatásai alapján értékeli. A 2026-os kiadvány az elmúlt 30 év (1995–2024) szélsőséges időjárási eseményeinek következményeit vizsgálja, kiemelve a klímaváltozás gyakoribbá és erőteljesebbé váló hatásait és az elmaradt klímaadaptáció költségeit.
A hőhullámok jelentik a leghalálosabb időjárási veszélyt
A tanulmány bemutatja, hogy a klímaváltozással összefüggő szélsőséges időjárási események világszerte több mint 9 700 esetet eredményeztek az elmúlt három évtizedben, amelyeknek következtében több mint 832 000 ember vesztette életét, a közvetlen gazdasági veszteségek meghaladták a 4,5 ezer milliárd dollárt (inflációval kiigazítva). Ez hatalmas összeg: nagyobb, mint egész Németország gazdaságának éves teljesítménye, hazánk GDP-jének több mint 20-szorosa. Nagyságrendileg annyi, mint az amerikai egészségügyi rendszer teljes éves költése.
A CRI 2026 szerint a klímaváltozás hatásai nem csupán a szélsőségesen ritka eseményekben érhetők tetten: világszerte egyre gyakrabban találkozni hőhullámokkal, árvizekkel, viharokkal és erdőtüzekkel.
Az adatok egyértelmű különbséget mutatnak a legtöbb halálesetet okozó események és a legnagyobb gazdasági veszteségeket okozó események között.
A hőhullámok voltak a leghalálosabb szélsőséges időjárási jelenségek, világszerte 278 395 halálesetet okozva. A hőség ugyanis súlyosbíthatja a már meglévő egészségügyi problémákat, míg a hőguta életveszélyes lehet. Ugyanakkor a hőhullámok okozták a legkisebb gazdasági kárt, mindössze 32,9 milliárd dollárt, ami rávilágít arra, hogy ez a jelenség csendes gyilkos, anélkül, hogy más szélsőséges időjárási eseményekhez hasonló anyagi pusztítást hagyna maga után.
A leghalálosabb hőhullámok egy része jellemzően enyhe éghajlatú régiókban következett be: 2022-ben több mint 60 000 ember halt meg Európában a szélsőséges hőség miatt, míg 2010-ben 56 000 ember vesztette életét az oroszországi hőhullámban.
A viharok szorosan követték őket 274 750 halálesettel; ők okozták a legnagyobb költségeket is, 2,6 ezer milliárd dollár értékben. Egyes országok jobban ki vannak téve ennek az időjárási jelenségnek, mivel rendszeresen szembesülnek viharokkal és ciklonokkal. Mianmar 2008-ban jelentős veszteségeket szenvedett el, amikor a Nargis ciklon több mint 138 000 halálos áldozatot követelt, míg Hondurasban a Mitch hurrikán 7 milliárd dollár értékű kárt és 14 000 halálesetet okozott. Mindkét országban magas a hurrikánok kockázata.
Az árvizek, amelyek magukban foglalják a villámárvizeket és a folyami árvizeket is, 205 452 halálesetért és 1,3 ezer milliárd dollár gazdasági kárért voltak felelősek.
Az aszály és a tűzvészek 25 283, illetve 2791 többlethalálesetet okoztak. Közvetlen kárt tekintve 287,0 milliárd, illetve 177,6 milliárd dollárba kerültek az országoknak.
Az egyéb események összesen 45 611 halálesetet okoztak, és a második legalacsonyabb szintű gazdasági kárt eredményezték,
Aránytalanul nagy hatással van a globális Délre
A Klímakockázati Index rámutatott, hogy a szélsőséges időjárási események aránytalanul nagy hatással vannak a globális Délre; a jelentés szerint 1995 és 2024 között a leginkább érintett országok közül tízből hat alacsony-közepes jövedelmű ország volt.
Ezek az országok az éghajlatváltozás legelső vonalában állnak, ugyanakkor a legkevésbé rendelkeznek az alkalmazkodáshoz szükséges gazdasági kapacitással.
A fejlődő országok támogatásának szükségességét széles körben elismerik. A brazíliai COP30 konferencián a nemzetközi kormányok megállapodtak abban, hogy 2035-ig évente 1,3 billió dollárt mozgósítanak az éghajlatváltozás elleni fellépésre, és 2035-ig megháromszorozzák az alkalmazkodási finanszírozást.
Magyarországon is nő a szélsőséges időjárási események frekvenciája
Európában több EU-ország (pl. Olaszország, Spanyolország, Görögország) a világ leginkább érintett országai közé sorolódott különböző években, ami a klímaváltozás hatásainak erősödését tükrözi az EU-ban.
Magyarország éghajlati helyzete a közép- és kelet-európai régió átlagával összhangban változik, ahol a hőhullámok és szélsőséges csapadék események frekvenciája nő. Az 1995-2024 közötti időszakban hazánk a 77. helyen szerepelt a 174 országot tartalmazó rangsorban. A környező országok közül Ausztria a 100., Horvátország a 67., a Cseh Köztársaság az 57., Lengyelország a 81., Románia a 49., Szlovákia a 111., Ukrajna a 85. helyet foglalja el a rangsorban.
Mit jelent ez a biztosítási piac számára?
A Climate Risk Index 2026 világosan jelzi, hogy a klímaváltozás már most jelentős emberi és anyagi veszteségeket okoz, a gazdasági és társadalmi hatások fokozódnak. A biztosítási piac számára a klímaadaptáció, kockázatmodellek frissítése, termékfejlesztés és felügyeleti együttműködés kritikus prioritássá válik.
A CRI által szolgáltatott objektív, empirikus adatok és trendek nagy segítséget nyújtanak a klímakockázat-értékelésben, a reálkockázatok felmérésében, valamint abban, hogy a biztosítók és felügyeletek olyan stratégiákat alakítsanak ki, amelyek hosszú távon növelik a pénzügyi rendszer és a társadalom rezilienciáját az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási eseményekkel szemben.