Az európai biztonsági környezet átalakulása új kihívások elé állítja a biztosítási szektort is. A modern „háborús gazdaság” nem csupán katonai kérdés: a gazdaság, az infrastruktúra és a társadalmi működés egésze érintett, így a biztosítóknak is alkalmazkodniuk kell az új kockázati környezethez – hangzott el egy cseh biztosításszakmai eseményen még tavaly év végén.

A Cseh Biztosítók Szövetsége által szervezett szakmai szemináriumon, amely a „Háborős gazdaság – hogyan működik a gazdaság a válság küszöbén?” címet viselte, biztonsági elemzők, diplomaták, közgazdászok, valamint a hadsereg és a vállalatok képviselői vettek részt, hogy megvitassák, mit tehet a biztosítási iparág az állam és a társadalom ellenálló képességének növelése érdekében.

A tapasztalatok – különösen az ukrajnai háborúból származók – rámutatnak, hogy a működési folytonosság, az adatvédelem és a digitalizáció kulcsszerepet játszik krízishelyzetben. A kibertámadások és a dezinformációs kampányok erősödése új típusú kockázatokat jelent, amelyek kezelése egyre inkább a biztosítási szektor feladata is - olvasható az eseményről készült beszámolóban.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a jelenlegi geopolitikai környezetben a klasszikus kockázati modellek újragondolása elkerülhetetlen. Fontos tanulság, hogy a hagyományos biztosítási termékek jellemzően kizárják a háborús eseményekből eredő károkat, miközben a vállalati ügyfelek részéről nő az igény a komplex, akár politikai vagy kiberrizikókat is lefedő megoldások iránt.

Az állam, a vállalatok és az önkormányzatok közötti együttműködés kulcsfontosságú – és a biztosítási ágazatnak ebben pótolhatatlan szerepe van. A gazdaság ellenálló képessége a mikroszintű rendszereknél kezdődik: a vállalatok azon képességénél, hogy fenntartsák működésüket, megvédjék adataikat, válságtervekkel és biztosítási fedezettel rendelkezzenek. Pontosan a megelőzés és a felkészülés csökkentheti az összeomlás valószínűségét mind makrogazdasági szinten, mind az egyes vállalatok szintjén.