Egy egész Európára kiterjedő felmérés rámutatott, hogy az európai polgárok jelentős része különösen aggódik a szélsőséges hőhullámok, tűzesetek és egyéb klímaváltozással összefüggő hatások miatt. A válaszadók úgy érzik, hogy saját háztartásuk nincs eléggé felkészülve az egyre gyakrabban előforduló éghajlati hatásokra, beleértve a hőséget, árvizeket és vízhiányt.

A felmérés eredményeit az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és az Európai Élet- és Munkakörülmények Javításáért Alapítvány (Eurofound) “Túlmelegedés és felkészületlenség” című jelentése (2026) elemzi. A tanulmány átfogó képet ad arról, hogyan tapasztalják az európai polgárok a klímaváltozás hatásait, milyen jövőbeli kockázatoktól tartanak, továbbá milyen otthoni és közösségi alkalmazkodási intézkedéseket ismernek vagy alkalmaznak.

A legtöbben már érezték a klímaváltozás hatásait

A felmérésben 27 európai országból – köztük Magyarországról is – több mint 27 000 fő vett részt. Az eredmények számos fontos következtetést tartalmaznak:

• A válaszadók ötöde számolt be legalább egy éghajlatváltozással összefüggő hatásról az elmúlt öt évben (például hőség, árvíz, tűzeset, vízhiány, szélsőséges szél vagy rovarinvázió).
• A válaszadók több mint fele erősen vagy meglehetősen aggódik a jövőbeli hőhullámok és tűzesetek miatt.

Az EEA-jelentés szerint a klímával kapcsolatos hatások – különösen a hőség – országonként erőteljesen eltérnek, Magyarország esetében a közép-európai régióban élők a hőhullámokat érzékelik legintenzívebben, ami növeli a társadalmi aggályokat és a biztosítási keresletet a szélsőséges időjárás elleni védelem iránt.

Felkészültség hiánya és társadalmi egyenlőtlenségek

A jelentés rávilágít arra, hogy sok háztartás nem rendelkezik alapvető alkalmazkodási eszközökkel:

• Az érintettek ötöde nem rendelkezett olyan intézkedésekkel, amelyek segítséget nyújtanának szélsőséges időjárási események esetén (pl. árnyékolás, légkondicionálás, árvízvédelem, esővízgyűjtés, szélsőséges időjárás elleni biztosítás).
• Több mint 38 % nyilatkozott úgy, hogy nem engedheti meg magának, hogy nyáron otthonát megfelelően hűvösen tartsa.

Az EEA-jelentés szerint ezek az arányok különösen magasak olyan országokban, ahol a társadalmi és gazdasági helyzet kihívásokat jelent az éghajlati reziliencia megteremtésében – ideértve Magyarországot is, ahol az alacsony jövedelmű háztartások kisebb valószínűséggel engedhetik meg az energiaigényes hűtési megoldásokat.

Társadalmi különbségek az alkalmazkodásban

A tanulmány egyik feltűnő megállapítása, hogy a legszegényebb háztartások sokkal súlyosabban érintettek:

• A legalacsonyabb jövedelmű válaszadók négyszer olyan gyakran tapasztaltak nehézségeket a biztonságos és tiszta vízhez való hozzáférésben, mint a legmagasabb jövedelműek.

Éghajlati alkalmazkodás és intézkedések hiánya

A tanulmány hangsúlyozza, hogy az európai társadalom jólétének fenntartása a gyorsan változó éghajlati környezetben átfogó és méltányos alkalmazkodási intézkedéseket igényel. Ez az otthoni felkészültség növelését és a háztartási intézkedések megfizethetőségének biztosítását jelenti – hogy ne maradjon senki „éghajlati védelem nélkül”.

Magyarországgal kapcsolatos releváns megállapítások

Bár a felmérés 27 ország adatait foglalja össze, az EEA-jelentés külön kiemeli közép-európai országok – beleértve Magyarország – esetét:

• A közép-európai régióban élők az európai átlagnál gyakrabban tapasztalnak hőhullámokat, ami összhangban van a regionális klímamodellek előrejelzéseivel.
• Magyarországon jelentős arányban számoltak be vízhiányról és hőséghez kapcsolódó egészségügyi hatásokról, ami megerősíti az igényt a szélsőséges időjárás elleni biztosítási termékek és reziliencia-programok iránt.