A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb hőhullámok és aszályok nyomán sokan úgy vélik, hogy a szélsőséges erdőtüzek elsősorban a forró és száraz időjárás következményei. Egy új kutatás szerint azonban ennél jóval összetettebb a helyzet: a kedvező időjárási feltételek önmagukban még nem vezetnek pusztító tüzekhez.

Janice Coen, az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány Légkörkutató Központjának (NSF NCAR) kutatója a Fire szakfolyóiratban megjelent tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy az extrém erdőtüzek kialakulásához több ritkán egybeeső tényező együttes jelenléte szükséges. A kutatás szerint az úgynevezett „lehetőségablakok” jelentik a kulcsot: olyan rövid időszakokat, amikor a száraz növényzet, a kedvező szélviszonyok, a terepadottságok és egy gyújtóforrás egyszerre vannak jelen.

A kutató rámutat, hogy az erdőtüzek döntő többsége viszonylag kicsi marad. A leégett területek túlnyomó részéért egy nagyon szűk csoport, a gyorsan terjedő és nehezen megfékezhető tüzek felelős. Ezek az események statisztikailag ritkák, ugyanakkor rendkívül nagy hatásúak.

Az Egyesült Államok adatai jól szemléltetik ezt a jelenséget. Az 1983 óta mért, legnagyobb leégett területtel járó évek szinte kivétel nélkül az átlagosnál melegebb esztendők voltak. Ugyanakkor a meleg évek közel háromnegyedében mégsem következett be rendkívüli tűzszezon. A 2021-es év például kifejezetten forró volt az ország nyugati részén, sok villámcsapással és egyéb gyújtóforrással, mégis elmaradtak a történelmi léptékű tűzvészek. Ezzel szemben 2017-ben és 2020-ban több nagy kiterjedésű tűz is kialakult.

Coen szerint a meleg és száraz időjárás csupán „kinyitja az ajtót” az extrém tüzek előtt. A döntő tényező az, hogy ebben az időszakban kialakul-e egy olyan rövid meteorológiai helyzet, amely lehetővé teszi a lángok robbanásszerű terjedését. Dél-Kaliforniában például ezt gyakran a Santa Ana-szelek idézik elő, más térségekben pedig a helyi domborzat által felerősített légmozgások vagy akár maga a tűz által generált szelek játszanak szerepet.

A kutatás egyik fontos üzenete, hogy a jövőben a tűzveszély előrejelzéseinek nem csupán a hőmérsékletre és a szárazságra kellene koncentrálniuk. A helyi terepviszonyok, a rövid ideig fennálló szélmintázatok és a potenciális gyújtópontok együttes vizsgálata pontosabban jelezheti előre, hol alakulhat ki egy olyan tűz, amely gyorsan kicsúszhat az oltási erőfeszítések ellenőrzése alól.

A szakértők szerint az ilyen részletesebb előrejelzések segíthetik a tűzoltókat, a katasztrófavédelmet és a helyi közösségeket abban, hogy időben felismerjék azokat a helyzeteket, amikor egy látszólag jelentéktelen tűz könnyen súlyos természeti katasztrófává válhat.