A vállalatokat érő kockázatok egyre összetettebbé és egymással összefonódóbbá válnak, miközben a hagyományos biztosítási termékek sok esetben már nem képesek megfelelő védelmet nyújtani. Erre figyelmeztet a Closing the Protection Gap című jelentés, amelyet az International Underwriting Association (IUA) és az Airmic közösen mutatott be a héten Birminghamben rendezett Airmic-konferencián.

A jelentés szerint a biztosítási „védelmi rés”, vagyis a tényleges kockázatok és a biztosítási fedezetek közötti rés nemcsak létezik, hanem strukturális okok miatt folyamatosan növekszik. Ennek hátterében az áll, hogy számos új típusú kockázat – például a kibertámadások, a mesterséges intelligenciához kapcsolódó felelősségi kérdések, a geopolitikai feszültségek vagy az ellátási láncok sérülékenysége – nehezen modellezhető, kevés történeti adat áll rendelkezésre róluk, és potenciális veszteségük meghaladhatja a kereskedelmi biztosítási piacok kapacitását.

Az IUA a londoni biztosítási piac biztosítóit és viszontbiztosítóit képviselő szakmai szervezet, míg az Airmic az Egyesült Királyság kockázatkezelési és vállalati biztosítási szakembereinek legnagyobb érdekképviseleti szervezete. A két szervezet szerint a jelenlegi helyzet újfajta párbeszédet igényel a biztosítók, a közvetítők és a vállalati ügyfelek között.

A jelentés egyik legérdekesebb javaslata az úgynevezett eredményalapú biztosítások (outcome-based insurance) tesztelése. Ezek nem egyetlen jól körülhatárolható kockázatra nyújtanának fedezetet, hanem egy konkrét üzleti következményre, például egy adatközpont leállására vagy egy jelentős ellátásilánc-zavarra. Az ilyen események mögött gyakran egyszerre állhatnak technológiai, kiberbiztonsági, energiaellátási vagy akár geopolitikai okok, amelyeket a hagyományos biztosítási struktúrák külön-külön kezelnek.

A szerzők szerint emellett felül kell vizsgálni a biztosítási kizárások kialakításának gyakorlatát is, és nagyobb hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a szerződési feltételeket valós veszteségforgatókönyveken teszteljék. A jelentés a kockázatkezelési oktatás és a vállalati reziliencia fejlesztésének fontosságát is kiemeli.

A probléma nemcsak a brit piacot érinti. Más friss nemzetközi kutatások is arra jutottak, hogy a vállalatok és a lakosság egyaránt egyre nagyobb fedezeti hiányokkal szembesülnek, különösen a kiberkockázatok, az üzletmenet-kiesés, valamint az éghajlatváltozással összefüggő károk területén. A kockázatok ráadásul egyre inkább láncreakciószerűen terjednek végig a gazdaságon: egy kibertámadás, egy geopolitikai konfliktus vagy egy ellátásilánc-zavar egyszerre több üzleti folyamatot is megbéníthat.

A jelentés üzenete világos: a jövő biztosítási piacának nem csupán az egyedi káreseményekre kell reagálnia, hanem az összekapcsolódó, rendszerszintű kockázatok kezelésére is fel kell készülnie. Enélkül a vállalatok és a biztosítók közötti védelmi rés tovább növekedhet a következő években.