Az idei nyár újabb bizonyítéka annak, hogy a szélsőséges hőség már nem csupán egészségügyi vagy környezeti kockázat, hanem egyre komolyabb gazdasági és biztosítási kihívás is. Európában az év ötödik hőhulláma sújtja a kontinenst, miközben a vállalkozások jelentős része olyan bevételkiesésekkel szembesül, amelyekre a hagyományos biztosítási termékek sok esetben nem nyújtanak fedezetet – írja a Reuters.

A probléma nagyságrendjét jól érzékelteti a Moody’s becslése: a tavaly nyári európai hőhullámok mintegy 43 milliárd eurónyi gazdasági teljesítménykiesést okoztak, miközben a biztosítók mindössze körülbelül 500 millió eurónyi kártérítést fizettek. A két összeg közötti hatalmas különbség jól mutatja az úgynevezett biztosítási védelmi rés mértékét.

A hatások a mindennapi üzletmenetben is érzékelhetők. Az olaszországi Padovában például a vendéglátóhelyek számára hagyományosan fontos esti aperitivo-időszakban a vendégek a légkondicionált belső terekbe húzódnak. Egy mintegy 600 vállalkozást érintő felmérés szerint a közelmúltbeli hőhullám idején több mint 80 százalékuk körülbelül 20 százalékos forgalomcsökkenést tapasztalt. Egy ekkora visszaesés pedig a vállalkozások nyereségét is könnyen felemésztheti.

A hőség gazdasági következményei ennél jóval szélesebbek: csökken a munkatermelékenység, visszaeshet a fogyasztás, nőnek a hűtés költségei, késnek a közlekedési szolgáltatások, romolhatnak a mezőgazdasági hozamok, és az ipari termelést is veszélyeztetheti a tartósan magas hőmérséklet. A CDP adatai szerint a vizsgált vállalatok 35 százaléka már kockázati tényezőként azonosítja a hőhullámokat, különösen a feldolgozóiparban, a szolgáltatásokban, az infrastruktúrában és az élelmiszeriparban.

A biztosítási probléma abból fakad, hogy a hőség gyakran nem okoz egyetlen, jól körülhatárolható fizikai káreseményt. Míg egy vihar vagy árvíz közvetlenül megrongálhatja az épületeket és berendezéseket, a hőség sok esetben közvetett módon okoz veszteséget: elmaradnak a vásárlások, csökken a teljesítmény, drágábbá válik a működés. A hagyományos üzemszünet biztosítások pedig jellemzően valamilyen konkrét, fedezett fizikai káreseményhez kapcsolódnak.

Egy európai felmérés szerint a kis- és középvállalkozások mindössze 28 százalékának volt üzemszüneti fedezete a vagyonbiztosítása részeként, míg nem vagyoni káreseményekhez kapcsolódó üzletmegszakítási biztosítással csak 17 százalékuk rendelkezett.

A biztosítók számára ezért új megoldások válhatnak szükségessé. Egyre nagyobb figyelmet kapnak a parametrikus biztosítások, amelyeknél a kifizetés nem a tényleges kár hosszadalmas felmérésétől függ, hanem előre meghatározott paraméter – például egy bizonyos hőmérsékleti küszöbérték – eléréséhez kötött. Ez különösen alkalmassá teheti a konstrukciót olyan kockázatok kezelésére, amelyeknél a hagyományos kárrendezés nehezen alkalmazható.

A parametrikus biztosítások európai piaca a KBV Research szerint 2031-re 7,93 milliárd dollárosra nőhet. A konstrukciót már alkalmazzák a mezőgazdaságban, de szakértők szerint a közlekedésben, az iparban és akár a munkavállalók hőterhelésének kezelésében is lehet további szerepe.

A biztosítás azonban önmagában nem oldja meg a problémát. A vállalkozásoknak a kockázatokhoz való alkalmazkodásra is fel kell készülniük: korszerűsíteniük kell a hűtési rendszereket, át kell alakítaniuk a munkakörnyezetet, és érdemes a beszállítói láncok hőhullámokkal szembeni ellenálló képességét is tesztelni. A biztosítási piac számára pedig egyre fontosabb kérdés lesz, hogyan lehet fedezetet kínálni egy olyan kockázatra, amely nem feltétlenül rombolja le az épületet, mégis jelentős bevételkiesést és működési zavart okoz.