Az egészségügyi szakma évek óta hangoztatja, hogy a magánszektor szerepvállalása hosszú távon elkerülhetetlen, a forráshiányos ellátórendszernek külsõ segítségre és tõkére is szüksége van. A pár hónapja életbelépett törvénymódosítás lehetõséget teremt arra, hogy a munkáltatók 2012-tõl adó- és járulékmentesen, a béren kívüli juttatások körében nyújtsanak munkavállalóiknak egészségügyi szolgáltatásokra szóló biztosítást. A Generali – felmérve a lakossági igényeket – úgy döntött, elindítja egészségprogramját, mely mögött az országos hálózattal rendelkezõ Medicover magánszolgáltató és több mint 20 állami partnerkórház áll.

„Fontosnak tartom hangsúlyozni: a Generali célja az, hogy minõségi egészségügyi ellátást tudjon biztosítani. Ennek érdekében szerzõdünk minden olyan ellátóval, amely ezt nyújtani tudja, legyen az állami vagy magánintézmény. Meggyõzõdésem, hogy a biztosítók bekapcsolódásával mindenki nyer az egészségügyben: az jó a magánszolgáltatóknak, az állami intézményeknek, és ami a legfontosabb, a betegeknek is” – mondta Erdõs Mihály, a Generali biztosító vezérigazgatója az Egészségprogramot bemutató sajtótájékoztatón. „A biztosítók szerepvállalása plusz bevételhez juttatja az állami intézményeket és a benne dolgozókat. A beáramló pénzt az állami kórház infrastruktúrára vagy bérfejlesztésre fordíthatja, így javulhat az ellátás, és megtartó erõként szolgálhat az orvosok számára” – tette hozzá.

A Generali elmúlt hónapokban elvégzett felmérésébõl kiderült: jelentõs igény mutatkozik a kényelmes, a megszokottnál jobb minõségû, gyors és hatékony egészségügyi ellátásra. A megkérdezettek évente átlagosan 5-6 alkalommal fordulnak magán vagy állami szakrendeléseken, illetve háziorvosuknál, ehhez adódnak hozzá a szûrõvizsgálatok. Elsõsorban a fogorvoslás és a nõgyógyászat területén járnak többen magánrendelésre, de más területeken is megfigyelhetõ, hogy ha az életvitelt, életminõséget befolyásoló gondról van szó, és gyors és hatékony megoldást akarnak, akkor gyakran a magánrendelést választják. Ami a megelõzést illeti, a nõgyógyászati szûrést, tüdõszûrést, fogászati ellenõrzést és a vérkép- illetve vizeletvizsgálatot kisebb-nagyobb rendszerességgel elvégeztetik, a szemészeti, EKG és a mammográfiai szûrést kevesebben, míg a hasi ultrahang, bõrrák szûrés, urológiai szûrés és az általános „menedzser” szûrés azok, melyekre a többség nem jut el. A Generali egészségprogramjába ezért számos preventív szûrõvizsgálatot is beépített. 

Akár megelõzésrõl, akár gyógyításról van szó, nem mindegy, hogy milyen körülmények között, milyen színvonalú ellátást kapunk, és hogy mennyi idõt töltünk az egészségügyi intézményekben felesleges várakozással. A Generali a felmérés során azt is vizsgálta, milyen szempontok számítanak igazán az embereknek, ha orvosi ellátásra szorulnak. A legfontosabbak között említették, hogy szánjanak rájuk kellõ idõt és figyelmet, érezzék a törõdést, rendezett környezetben, harmonikus körülmények között történjen a vizsgálat, jól felszerelt rendelõben kapjanak gyors és szakszerû ellátást, és ne legyen zsúfolt váróterem, hosszú és értelmetlen a várakozással töltött idõ. Az igények felmérése után a Generali Egészségprogramot úgy alakították ki, hogy baj esetén teljes körû betegút-szervezést és korlátlan hozzáférést biztosítson a legkorszerûbb diagnosztikához, a minõségi ellátáshoz, várakozás és hálapénz nélkül.

Az egészségügyi ellátás ma sincs ingyen: az Európai Lakossági Egészségfelmérés (ELEF) 2010-ben publikált adatai szerint hazánkban a háztartások közvetlen egészségügyi kiadása 685,9 milliárd forint, ez évente 180 ezer forintot jelent háztartásonként. A lakosság a felmérés szerint több mint 76 milliárd forintot költött hálapénzre.

A hálapénz mellett a másik, elégedetlenségre okot adó körülményt a hosszú várólisták jelentik. Egy CT vizsgálatra jelenleg akár több hónapot is várni kell, egy MRI vizsgálat esetében akár fél éves is lehet a várólista, míg egyes szemészeti beavatkozásokra 100 nap után kerülhet csak sor. Mindehhez érdemes azt is figyelembe venni, hogy a szürke-hályog mûtétekre például jelenleg is nagyságrendileg 25 ezren várakoznak, de a csípõprotézis mûtétre várók száma is meghaladja a 16 ezer fõt.

A várólisták elkerülésére jelentõs összeget költünk el magánrendeléseken is. A Generali egészségbiztosításával most azok is hozzájuthatnak ezekhez a szolgáltatásokhoz, akik azt korábban nem engedhették meg maguknak.

„A paciensek számára komoly elõnyökkel jár az Egészségprogram, hiszen a szolgáltatás igénybevételekor az ügyfél „helyett” a biztosító fizet a szolgáltatónak, ráadásul a különféle egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos „betegút” szervezési feladatokat is átvállaljuk. Többféle szûrõvizsgálaton is részt vehetnek a biztosítás terhére, és ami véleményem szerint különösen fontos a pácienseknek, hogy ebben a rendszerben megszûnik a hálapénz intézménye, és nõ az egy páciensre fordított idõ az orvosok részérõl. Emellett jelentõsen rövidülnek a várólisták, és az állami rendszerben maradók is hamarabb jutnak ellátáshoz” – mondta Paál Zoltán, a Generali Biztosító vezérigazgató-helyettese.

Havi 5-10 ezer forint közötti összegért már elérhetõ az alapcsomag járóbeteg-ellátással, labor- és diagnosztikai vizsgálatokkal, 8-16 ezerért pedig a biztosítás a terhesgondozást, házivizitet, betegszállítást és ambuláns mûtéteket is fedezi. Az extra csomagunk VIP-szintû kórházi fekvõbeteg-ellátást is tartalmaz. Kivétel nélkül mindenkinek jár a személyre szabott preventív szûrõprogram, és a biztosítottak betegség esetén korlátlanul juthatnak egészségügyi ellátáshoz az ország egész területén.