A hazai biztosítási piacon már régóta elérhetõek az úgynevezett ”szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítások”, melyek nem csupán a magán egészségügyi ellátás árának kifizetésében jelentenek nagy segítséget, hanem a biztosítók a gyógyuláshoz szükséges, különféle egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos „betegút” szervezési feladatokat is átvállalják az ügyfelektõl. Ezeket a biztosításokat – szemben az egészségpénztári termékekkel – az emberek kizárólag a saját egészségi állapotuk javítására és karbantartására fordíthatják. A szolgáltatás igénybevételekor az ügyfél „helyett” a biztosító fizet a szolgáltatónak.
Az állami egészségügyben az apróbb ambuláns mûtétek, sõt a járóbeteg-ellátás és a diagnosztikai vizsgálatok estében is gyakran hetekig-hónapokig tartó várakozási idõvel kell számolnunk, és sajnos még itt sem tudjuk könnyen elkerülni a hálapénz intézményét. Állandósulni látszanak a várólisták: felmérések szerint mûtétekre, CT-re több hónapot, MRI-re akár 184 napot, belgyógyászatra akár 120 napot, kardiológián 170 napot, szemészeten, ultrahangnál 98 napot is kell várni. Az állami ellátásban csalódott lakosság évente 100 milliárd forint körüli összeget költ hálapénzre, de ez sem garantálja már a jobb és gyorsabb ellátást, ezért egyre inkább a magán egészségügyi ellátás felé fordul.
Ezzel szemben, ha egy magánszolgáltatóhoz megyünk, várakozási idõ szinte nincs, ugyanakkor a legegyszerûbb vizsgálatokért is súlyos összegeket kérnek tõlünk. Egy egyszerû kardiológiai vizsgálat ára 20 ezer forint körül mozog, egy nõgyógyászati vizsgálatért 10-30 ezer forintot, míg egy CT vagy MR vizsgálatért már akár 30 ezer forintot meghaladó összeget is fizethetünk egy-egy magánrendelõben. A ”szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítások” lehetõséget teremtenek arra, hogy egyszerre spóroljunk idõt és pénzt, ráadásul úgy, hogy végeredményben az állami ellátásnál sok szempontból jóval magasabb színvonalú szolgáltatást kapjunk.
A Generali Biztosító már évek óta jelen van az egészségbiztosítási szolgáltatások piacán, ám érthetõ módon az elmúlt idõszakban viszonylag szûk csoport vette csak igénybe ezt a biztosítástípust: jellemzõen a kiemelkedõen magas keresettel rendelkezõk és speciális csoportok, mint például a tanulmányaikat Magyarországon folytató külföldi diákok körében volt népszerû a termék. A Generali arra számít, hogy a nemrég elfogadott adómentesség minden bizonnyal hatalmas lökést ad a piacnak.
„A magyar egészségügy a strukturális problémák mellett már hosszú évek óta alulfinanszírozott, így a kórházakban és rendelõkben tevékenykedõ egészségügyi dolgozóknak is egyre nehezebb körülmények között kell nap mint nap helytállniuk. Az egyes betegségtípusok esetén kialakult, akár fél év hosszúságú várólisták és a becslések szerint a lakosság által kiadott évi 100 milliárdos hálapénz is jelzi, hogy az öngondoskodásnak és a munkáltatói gondoskodásnak köszönhetõen az egészségbiztosítás szerepe a jövõben egyre inkább nõni fog. Ebben a folyamatban úgy gondolom, nagyon jelentõs, pozitív változást hozhat a nemrég elfogadott törvénymódosítás”. – mondta el a véleményét Paál Zoltán, a Generali-Providencia Biztosító személybiztosításért felelõs vezérigazgató-helyettese.
„A jelenlegi gazdasági helyzetben egy-egy vállalat talpon maradása, fejlõdése elképzelhetetlen megfelelõen felkészült, hatékony, a vállalat iránt lojális vezetõk és munkatársak nélkül. Ezért egy cég számára az egyik legjobb „befektetés” a munkavállalók profi egészségügyi ellátásáról való gondoskodás, azaz a szolgáltatásfinanszírozó biztosítás. A Generali jelenleg is komoly tapasztalatokkal rendelkezik az egészségügyi szolgáltatásfinanszírozó biztosítások piacán, most pedig idõben elkezdte a felkészülést, hogy pár hónapon belül országszerte minden élethelyzetre megfelelõ megoldásokat kínálhasson” – tette hozzá Paál Zoltán.
2011.12.05
A múlt héten jelent meg az a törvénymódosítás, melynek értelmében 2012-tõl a munkáltató által kötött betegségbiztosítások díja adó- és járulékmentessé válik. Mindez komoly változásokat jelent a magán-egészségügyi szolgáltatások igénybevételére szóló biztosítások piacán is, hiszen a vállalatok számára lehetõség nyílik a béren kívüli juttatások körének újragondolására, és a cafeteria-rendszeren belül vagy egyéb, béren kívüli juttatásként biztosíthatják munkavállalóik számára a magán egészségügyi szolgáltatások igénybevételét. A törvénymódosítás – a munkáltatók közremûködésével - a munkavállalók széles köre számára jelenthet hozzáférést a magasabb színvonalú, hatékonyabb egészségügyi ellátáshoz, és jelenthet megoldást a hosszú várólisták és a hálapénz elkerülésére. A Generali és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elõzetes számításai szerint a törvénymódosítás következtében rövid idõn belül, akár már 2-3 év alatt 50 milliárdosra is nõhet ez az új piac.