A jelentés áttekinti, mennyit szûkült tavaly a nõk és a férfiak közötti szakadék a foglalkoztatás, a gazdaság és az általános társadalmi helyzet területén. Bár a vállalkozások nõi felsõvezetõinek számában és a nemek közötti bérszakadék csökkenésében egyaránt tapasztalható némi elõrelépés, még mindig jelentõs kihívásokkal kell szembenéznünk. Az EU ugyanis célul tûzte ki maga elé 2020-ra a felnõtt lakosság átlagosan 75%-os foglalkoztatását, ám ez csak akkor valósulhat meg, ha az uniós országokban az eddigieknél jóval több nõ vállal munkát. A gazdasági döntéshozatali pozíciókat betöltõ nõk és férfiak kiegyensúlyozottabb aránya lehetõséget teremt Európa versenyképességének elõmozdítására. Több tanulmány is alátámasztja, hogy érdemes súlyt helyezni a két nem arányosabb képviseletére: azok a vállalatok ugyanis, amelyek vezetõtestületében nagyobb arányban kapnak helyet a nõk, eredményesebbnek bizonyultak, mint azok, amelyek kizárólag férfiak irányítása alatt állnak.
„Gazdasági szempontból nagyon komoly érvek szólnak amellett, hogy az eddigieknél több nõ álljon EU-szerte munkába, sõt, az eddigieknél több nõ töltsön be felsõvezetõi pozíciót” – szögezte le Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülésért, alapvetõ jogokért és az uniós polgárságért felelõs biztosa. „Kitûzött gazdasági és a foglalkoztatási céljainkat ugyanis csak akkor valósíthatjuk meg, ha a teljes munkaerõpiacon és a felsõvezetõi pozíciókban egyaránt maradéktalanul kiaknázzuk a rendelkezésünkre álló humánerõforrásokat. Enélkül nem valósulhatnak meg a gazdaság fellendülését célzó terveink.”
A 2011. évi, a nõk és férfiak közötti egyenlõség területén elért eredményekrõl szóló mai jelentés egy átfogóbb bizottsági jelentés része, amely az Európai Unió Alapjogi Chartájának tavalyi alkalmazásáról számol be. A jelentés azokat a fõbb nemzeti és európai szintû fejleményeket emeli ki, amelyek a nemek közötti egyenlõségre vonatkozó 2010–2015 közötti átfogó uniós stratégia alábbi öt kulcsfontosságú területén következtek be: gazdaság, béregyenlõség, döntéshozatal, nemi alapú erõszak, valamint nemek közötti egyenlõség az EU határain kívül.
A munkaerõpiacon a nõk foglalkoztatási rátája 62,1%, míg a férfiaké 75,1%. Az EU tehát csak úgy fogja tudni megvalósítani az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott 75%-os átfogó foglalkoztatási arányt, ha szilárdan elkötelezi magát a nemek közötti egyenlõség mellett. Az Európa 2020 stratégiában a Bizottság kiemelte a hivatás és a magánélet hatékonyabb összeegyeztetésének fontosságát, amelyet különösen elõsegítenek a megfelelõ gyermekgondozási lehetõségek, a szélesebb körben igénybe vehetõ rugalmas munkafeltételek, valamint az, ha az adó- és ellátórendszerek nem büntetik a második keresõket. Mindezek a lépések hozzájárulhatnak a nõi munkavállalók számának tartós növekedéséhez.
Az EU-ban fennálló nemek közötti bérszakadék csekély mértékben szûkül. A nõk átlagos órabére az EU-ban jelenleg 16,4%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké. A bérszakadék fennállása több tényezõvel is magyarázható: így például nemek szerint elkülönülnek a munkakörök, és mindkét nem képviselõi másképp választanak iskolát. A problémának kiemelt figyelmet szentelt a második alkalommal megrendezésre került egyenlõ fizetés napja, amely több megoldási lehetõségre is ráirányította a figyelmet. Mivel a vállalati vezetõtestületekben lassan csökken a nemek közötti szakadék, a Bizottság nyilvános konzultációt indított az elképzelhetõ uniós szintû intézkedésekrõl, hiszen a probléma akár az európai innovációt és növekedést is lefékezheti.
Végezetül meg kell említeni azt a nemi alapú erõszak felszámolása terén jelentõs lépésnek mondható intézkedéscsomagot, amelyet a Bizottság a bûncselekmények áldozatait megilletõ jogok megerõsítésére terjesztett elõ. Ennek több eleme is kifejezetten a családon belüli erõszakot elszenvedett nõk megsegítését célozza.
Európai nõi charta
José Manuel Barroso elnök és Viviane Reding alelnök 2010 márciusában kezdeményezte az európai nõi charta létrehozását, amely egyebek között a döntéshozatali egyenlõség elõmozdítására irányul. A Bizottság e kötelezettségvállalások megvalósítása érdekében 2010 szeptemberében elfogadta a nemek közötti egyenlõség következõ öt évre szóló stratégiáját. A stratégia a döntéshozatali egyenlõség mellett a következõ négy további területen irányoz elõ fellépéseket: egyenlõ mértékû gazdasági függetlenség; egyenlõ értékû munkáért járó egyenlõ kereset; méltóság, sérthetetlenség és a nemi alapú erõszak felszámolása; valamint a nemek közötti egyenlõség érvényre juttatása a külsõ politikákban.
A gazdasági döntéshozatalban a nemek közötti egyensúly megteremtésébõl fakadó hatalmas gazdasági elõny egyre nyilvánvalóbbá válik. A nõi felsõvezetõk arányának növekedésével termékenyebbé és innovatívabbá válhat a munkahelyi környezet, és növekedhet a vállalkozás általános teljesítménye, ami egyúttal elõmozdítja a versenyképességet is. Miközben a frissdiplomások 60%-a a nõk közül kerül ki, kevesen jutnak el közülük a vállalati felsõvezetésekig. Ha megnyílnának a nõk elõtt a felsõvezetõi pozíciók, ez ösztönözné tartós munkába állásukat is, segítené növelni foglalkoztatási rátájukat, és hozzájárulna a nõkben rejlõ humánerõforrás-potenciál hatékonyabb kiaknázásához.