Csak akkor tudjuk kezelni az alacsony fogyasztói bizalom problémáját és teremthetünk szilárd alapot a növekedéshez az EU-ban, ha megtesszük az e hiányosságok megszüntetéséhez szükséges lépéseket. A fogyasztói bizalomhoz és gazdasági növekedéshez közép- és hosszú távon erõs, jól szabályozott és a fogyasztók legfõbb érdekét valóban szem elõtt tartó lakossági piacokra van szükség - olvasható az EB sajtóközleményében. Ezért a Bizottság ma olyan jogszabálycsomagot terjesztett elõ, amely a fogyasztók érdekében elõírásokat határoz meg és kiskapukat számol fel. A csomag konkrétan új, fogyasztóbarát standardok bevezetését javasolja a befektetésekrõl szóló tájékoztatás tekintetében, standardokat határoz meg a tanácsadásra vonatkozóan, és megszigorít egyes, a befektetési alapokra vonatkozó szabályokat, hogy gondoskodjon biztonságosságukról.

Michel Barnier, a belsõ piacért és a szolgáltatásokért felelõs biztos kijelentette: „Az elmúlt idõszak legsúlyosabb pénzügyi válságát követõen a pénzügyi szektornak a fogyasztót kell emelnie ténykedései középpontjába. A lakossági termékeknek biztonságosabbá, az azokról nyújtott tájékoztatásra vonatkozó standardoknak egyértelmûbbé kell válniuk – a termékek értékesítõinek pedig a legmagasabb standardoknak kell megfelelniük. Ezért e csomagot kizárólag a fogyasztóknak szenteltük, hogy világos és megbízható információk, valamint az õ érdekeinek középpontba helyezõ szakmai tanácsadás alapján választhassanak pénzügyi terméket.”

A jogszabálycsomag fõ elemei

A csomag három jogalkotási javaslatból áll: a lakossági befektetési csomagtermékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló rendeletre irányuló javaslatból, a biztosítási közvetítésrõl szóló irányelv felülvizsgálatából, valamint a befektetési alapok keretében vásárlók védelmének (ezt jelenleg az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról (ÁÉKBV) szóló irányelv szabályozza) fokozását célzó javaslatból.

Lakossági befektetési csomagtermékek

A Bizottság lakossági befektetési csomagtermékekre vonatkozó javaslata a befektetést mérlegelõ fogyasztóknak nyújtott információk minõségét kívánja javítani. A befektetési termékek összetettek, összehasonlításuk vagy a bennük rejlõ kockázatok teljes körének felmérése nehéz lehet.

Tekintve, hogy a befektetések gyakran a fogyasztó élete során megtakarított teljes összeg gerincét alkotják, a nem várt kockázatok vállalása és az azokból eredõ veszteségek katasztrofális következményekkel járhatnak a fogyasztókra nézve. Mivel a lakossági befektetések piacának volumene eléri a 10 billió eurót, a nem megfelelõ vagy rossz termékek vásárlása gyorsan jelentõs problémává nõheti ki magát.

A bizottsági javaslat célja, hogy a fogyasztók tájékoztatása könnyen érthetõ formátumban történjen – ennek érdekében a javaslat a termékinformációk olyan új, innovatív standardját vezeti be, amely rövid, érthetõ nyelvezetû és így sokkal inkább fogyasztóbarát. Ezek az úgynevezett kiemelt befektetõi információk. A javaslat értelmében a befektetési termékek minden kibocsátójának (pl. a befektetésialap-kezelõknek, a biztosítóknak és a bankoknak) minden egyes befektetési termék vonatkozásában össze kell állítaniuk a kiemelt befektetõi információkat.

Minden egyes ilyen dokumentum tájékoztatást nyújt majd a termék fõ jellemzõirõl, valamint az adott termékben foglalt befektetéshez kapcsolódó kockázatokról és költségekrõl. A kockázatokra vonatkozó információknak a lehetõ legegyenesebbeknek és a lehetõ legjobban összehasonlíthatóknak kell lenniük, anélkül, hogy túlzottan leegyszerûsítenék a gyakran összetett termékeket. A kiemelt befektetõi információk minden fogyasztó számára egyértelmûvé teszik, hogy egy adott termék esetében elõfordulhat-e, hogy pénzt veszítenek, valamint azt is, mennyire összetett az adott termék.

A kiemelt befektetõi információk szerkezetére, tartalmára és megjelenésére közös standardok vonatkoznak. Ily módon a fogyasztók a kiemelt befektetõi információk segítségével össze tudják hasonlítani a különbözõ befektetési termékeket és végül ki tudják választani a szükségleteiknek leginkább megfelelõt.

A javaslat a magánnyugdíj-pénztárak mellett a befektetési alapok minden típusa, a biztosításalapú befektetések és a lakossági strukturált termékek esetében írja elõ a kiemelt befektetõi információkat tartalmazó dokumentum összeállítását.

A biztosítási közvetítésrõl szóló irányelv felülvizsgálata

A Bizottság a biztosítási közvetítésrõl szóló irányelv felülvizsgálatára tesz javaslatot – jelenleg ez az irányelv szabályozza az általános biztosítási termékektõl, mint pl. a jármû- és a lakásbiztosítás, a befektetési elemeket is tartalmazókig valamennyi biztosítási termék értékesítési gyakorlatát. A fogyasztók gyakran nincsenek tisztában a biztosítási fedezet vásárlásához kapcsolódó kockázatokkal. Miközben a biztosítások értékesítése kapcsán elengedhetetlen lenne a pontos szakmai tanácsadás, a legfrissebb felmérések szerint a biztosítási termékek több mint 70%-át megfelelõ tanácsadás nélkül értékesítik. A jelenlegi uniós jogszabályok nem foglalkoznak részletekbe menõen a biztosítási termékek értékesítésével, a szabályok tagállamonként különbözõek és kizárólag a közvetítõkre alkalmazandók.

A Bizottság javaslatának célja a fogyasztók védelmének javítása a biztosítási ágazatban, a biztosítási értékesítések teljes skálájára vonatkozó közös standardok létrehozása és megfelelõ tanácsadás biztosítása révén. Ennek érdekében javítja az átláthatóságot és azonos versenyfeltételeket alakít ki a közvetítõk, illetve a biztosítótársaságok általi értékesítésekhez. Mindezek eléréséhez a Bizottság a következõ változtatásokat javasolja:

• A fogyasztói védelem szintje azonos lesz, függetlenül attól, mely csatornán keresztül vásárolja a fogyasztó a biztosítási terméket. Akár közvetlenül egy biztosítótársaságtól, vagy közvetve, közvetítõ (pl. ügynök vagy bróker) révén vásárol meg a fogyasztó valamely biztosítási terméket, azonos szintû védelemben részesül. Ez jelenleg még nem valósul meg, mivel a biztosítási közvetítésrõl szóló irányelv csupán a közvetítõk által lebonyolított értékesítésekre vonatkozik.
  
• A fogyasztók elõzetesen világos tájékoztatást kapnak a biztosítási terméket értékesítõ személy szakmai státuszáról. Az összeférhetetlenség kockázatának hatékonyabb kezelését célzó szabályok kerülnek bevezetésre, köztük a biztosítási termékek értékesítõi által kapott díjazás közzétételére vonatkozó kötelezettség.
  
• A biztosítási termékek értékesítését õszinte, szakmai tanácsadásnak kell kísérnie.
  
• A közvetítõk számára könnyebbé válik a több tagállamra kiterjedõ mûködés, ez elõmozdítja a biztosítási szolgáltatások valódi belsõ piacának kialakulását.
  

Átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV)

Az elsõ ÁÉKBV-irányelv megteremtette a befektetési alapok európai belsõ piacát. A befektetési alapokra vonatkozó jelenlegi uniós jogszabály pedig az integrált piac alapjául szolgált, megkönnyítve a kollektív befektetési alapok határokon átnyúló kínálatát. Az európai lakossági befektetõk által széles körben használt ÁÉKBV-k sikerét bizonyítja, hogy az általuk kezelt eszközök értéke csaknem 6 billió eurót tesz ki. Az ÁÉKBV-ket rendszeresen értékesítik az EU határain kívüli befektetõknek is, akik a magas szintû befektetõvédelem miatt nagyra értékelik ezeket az alapokat.

A Bizottság által a jelenlegi ÁÉKBV-szabályok vonatkozásában javasolt módosítások alapját a pénzügyi válság tapasztalatai jelentik, és céljuk a befektetõk biztonságának és a piac integritásának védelme. A javaslat mindenekelõtt biztosítja, hogy az ÁÉKBV „márkanév” megbízható maradjon – ehhez garantálja, hogy szerte Európában egyértelmûek és azonosak legyenek a letétkezelõk feladatai és felelõssége.

A mai napon elõterjesztett javaslat három területet ölel fel:

• az ÁÉKBV-k nevében eljáró valamennyi letétkezelõ feladatainak és felelõsségének pontos meghatározása;
  
• az ÁÉKBV-kezelõk díjazására vonatkozóan pontos szabályok meghatározása: a díjazás módja nem ösztönözheti õket túlzott mértékû kockázatvállalásra. A díjazási politika szorosabban fog kapcsolódni a befektetõk hosszú távú érdekéhez és az ÁÉKBV befektetési célkitûzéseinek eléréséhez; továbbá
  
• közös megközelítés kialakítása arra vonatkozóan, hogyan szankcionálandó az ÁÉKBV jogszabályi keretének alapvetõ megsértése, többek között a közigazgatási bírságok szintjeire vonatkozó közös standardok meghatározása annak biztosítása érdekében, hogy a bírságok mindig meghaladják a rendelkezések megsértésébõl eredõ potenciális elõnyöket.