Paál Zoltán, a Generali PPF Holding életbiztosítási kompetencia-központjának vezetõje az elõzetes becslések alapján úgy vélte, hogy a nõk esetében, életkortól függõen, 30-90 százalékos díjemelkedést hozhat az új szabályozás, a férfiak pedig nagyjából 20-30 százalékos csökkenésre számíthatnak.

Hozzátette, a magyarországi helyzet közel sem olyan aggasztó, mivel itt sok biztosító, így a Generali is több olyan termékkel van jelen a piacon, amelyek árazásánál eddig sem tett különbséget a férfiak és a nõk között.

A Generali közleménye idézi Petr Bohumskyt, a cég kockázati menedzsment igazgatóját is, aki szerint bizonytalan a változtatás hatása. Ugyanakkor elismeri, hogy lehetnek olyan területek, amelyeket pozitívan befolyásol majd az új szabály, hiszen a korábban elhanyagolt rizikófaktorok elõtérbe kerülhetnek.

A szakember kifejtette: a magánbiztosítások esetén a biztosítási díjak kialakításánál különbözõ rizikófaktorokat vesznek figyelembe. Ezek egyike a biztosított neme, hiszen statisztikai adatok sora igazolja, hogy a nõk várható élettartama jelentõsen hosszabb a férfiakénál, ami alacsonyabb biztosítási díjakat jelentett számukra. Az áremelkedés miatt, illetve mert a biztosításkötés nem kötelezõ, csökkenhet a nõk által vásárolt biztosítások száma, így pedig a biztosítási díjakból befolyó összegek nem lesznek elegendõk a költségekre, ami komolyan fenyegetheti egyes biztosítótársaságok fizetõképességét is.

A Generali PPF Holding szerint az antidiszkrimináció ebben az esetben problematikus, hiszen egy olyan termékkel kapcsolatban is alkalmazni kell õket, ahol konkrét, érthetõ okai voltak a két nem külön kezelésének. Ugyanakkor pozitív változás, hogy a szabályozás hatására a biztosítóknak más tényezõket is figyelembe kell majd venniük az árazásnál, így például az eddig elhanyagolt faktorok, a dohányzás, az elhízás és a magas vérnyomás is fontosak lesznek majd.

Az unió a belga fogyasztóvédelmi szövetség, a Test-Achats kezdeményezésére kezdte el felülvizsgálni az eltérõ díjakat a kockázati életbiztosítások körében. A kérdést az Európai Unió Bírósága is megvizsgálta, majd 2011. március 1-jén hozott határozatában kijelentette, hogy a biztosítóknak 2012. december 21. után kötött szerzõdések esetében meg kell szüntetniük a nemi diszkriminációt. A díjszabási kötelezettség a 2012. december 21-e után létrejött biztosításokra érvényes, így még maradt idõ a biztosítóknak az átállásra. Az „unisex” árazása miatt nemcsak a nõk, hanem átlagosan a kockázati életbiztosítás díja is nõ. Hiszen a magas árak miatt kevesebb nõ köt majd biztosítást, így a biztosított felek többnyire a férfiak lesznek, ami az „unisex” árak növekedéséhez vezethet.

A férfiak és nõk közti egyenlõség további erõsítésére irányuló szabályozást a magyar kormány még nem fogadta el, mivel azonban a szabályozás december 21-én életbe lép, várhatóan az õszi hónapok során erre a lépésre is sor kerül majd.