{{BANNER}}A kkv-k európai hetének (2012) elsõ napján az Európai Bizottság közzétette a kkv-krõl szóló 2012. évi teljesítményértékelõ jelentésének eredményeit, valamint az uniós tagállamokban a kkv-k fejlõdését bemutató tájékoztatókat. A kihívást jelentõ gazdasági környezet ellenére a kkv-k az európai gazdaság gerincét alkotják, és – mintegy 20,7 millió céget számlálva, több mint 87 millió fõt foglakoztatva – az összes vállalkozás 98%-át teszik ki. A kkv-k oroszlánrészét (92,2%) a kevesebb mint tíz fõt foglalkoztató mikrovállalkozások teszik ki. Becslések szerint a kkv-k a munkahelyek 67%-át biztosítják, és a bruttó hozzáadott érték 58%-át állítják elõ.

A tagállamokban zajló folyamatok egyre eltérõbbek, és a munkaerõpiac pozitív alakulása még várat magára. Ez az instabil helyzet határozott intézkedésekkel, amelyek célzottan a kkv-k növekedését meghatározó tényezõkre irányulnak, kedvezõ irányba fordítható át.

Antonio Tajani, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, az Európai Bizottság alelnöke szerint: „A kkv-k képesek a növekedés helyreállítására Európában. Õk állnak erõfeszítéseink középpontjában, amint azt az Európa újraiparosítását célzó javaslat is kiemeli, amelyet pár napja terjesztettem elõ. A vállalkozási kedv serkentése érdekében ezt a javaslatot novemberben egy olyan ambiciózus cselekvési terv követi, amilyet még nem látott Európa. Korábban nem látott szintû támogatást és tanácsadást nyújtunk majd. Próbáljuk helyreállítani a bizalmat annak érdekében, hogy a kkv-k újra a fejlõdés útjára léphessenek, és kihúzzanak minket a jelenlegi válságból.\"

A kkv-k teljesítménye nagyon különbözõ az egyes tagállamokban

Az ausztriai és a németországi kkv-k különösen jól teljesítettek. Egyedül ezen országok kkv-ágazatai múlták felül a válság elõtti 2008-as szinteket mind a bruttó hozzáadott érték, mind a foglalkoztatás terén. A tagállamok többségében azonban a kkv-k még nem tudták elérni a válság elõtti szintet.

Eddig a kkv-k csak nagyon kevés országban heverték ki teljes mértékben a válságot. A jelentés a következõket állapítja meg:

• A fokozódó vagy legalább stabil kereslettel rendelkezõ növekvõ gazdaságok segítik a kkv-kat a tevékenységük fenntartásában és fejlesztésében.
• A hozzáadott érték valós növekedése mind a foglalkoztatás növekedésének, mind a valós termelékenység növekedésének az eredménye, ahol az elõbbi tényezõ egyértelmûen nagyobb súllyal szerepel.
• Ezenkívül az is kedvezõ tényezõ, ha a gazdaságban dominál a csúcstechnológiákat felhasználó és közepesen fejlett technológiájú gyártás és a tudásintenzív szolgáltatások nyújtása.
• A foglalkoztatás a fenti jellemzõkkel rendelkezõ tagállamokban szintén sokkal kisebb mértékben csökkent, mint más tagállamokban.
• Ezenfelül számos ciklikus és strukturális tényezõ befolyásolja a kkv-k teljesítményét.
• A kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutása a legtöbb tagállamban romlott az utóbbi hónapok során, és sokan nem kapták meg az igényelt banki kölcsönöket.
• Bizonyított, hogy a vállalkozási környezet az egyes tagállamokban egyre jobban eltér.

Az úgynevezett „csúcstechnológiákat felhasználó gyártásban” és a „tudásintenzív szolgáltatások” ágazataiban tevékenykedõ vállalkozások különösen jól teljesítettek a termelékenység és a foglalkoztatás terén. Az EU-ban körülbelül 46 000 kkv mûködik a csúcstechnológiákat felhasználó gyártásban, és több mint 4,3 millió kkv nyújt tudásintenzív szolgáltatásokat. Ebbe beleértendõk a gyógyszereket, elektronikai cikkeket elõállító, vagy jogi és könyvelési szolgáltatást nyújtó kkv-k, valamint a tudományos K+F és a kreatív ágazatok. Ezek együtt az Unió kkv-inek több mint egyötödét (21,1%) képviselik.

A jelentés azzal érvel, hogy hasonló kkv-k létrehozása minden növekedési stratégia szerves részét kell, hogy képezze, és megfelelõ politikai intézkedéseket javasol.

Az Unió tagállamainak válaszlépései a kkv-k problémáira

A kkv-k támogatása érdekében hozott nemzeti politikai intézkedések száma folyamatosan és dinamikusan nõtt az elmúlt évek folyamán, 2011-ben 38%-kal több intézkedést hoztak, mint 2010-ben. Ezen intézkedések különösen a következõ területekre irányultak:

• a vállalkozói készségek elõmozdítása (a politikai intézkedések 18%-a),
  
• a kkv-kben dolgozó vállalkozók készségeinek fejlesztése és az innováció fokozása (16%),
  
• a finanszírozáshoz való hozzájutás javítása (15%)
  

A kkv-kat támogató intézkedések végrehajtása továbbra is kiegyensúlyozatlan, ugyanis számos tagállam bizonyos intézkedéseket továbbra is figyelmen kívül hagy, mint például második esély biztosítása a korábban sikertelen vállalkozók számára vagy a kisvállalkozások jellemzõinek figyelembe vétele a jogalkotás során.

Még idén elindul a vállalkozási cselekvési terv

A Bizottság a tagállamokkal együttmûködve a kkv-k támogatása érdekében számos jelenlegi és jövõbeli kezdeményezésen dolgozik. A kkv-k európai hetének hétfõi megnyitását Európa-szerte a kkv-kat ünneplõ eseménysorozatok követik. Az Unióban a vállalkozói készséget növelõ számos konkrét eseményt felölelõ vállalkozási cselekvési terv is ebben az évben indul. A terv – a nemzeti kkv-megbízottakból álló hálózat támogatásával – az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot egészíti ki és arra épül. A kkv-megbízottak következõ találkozójára, amelyen a kkv-k által az egyes szakpolitikai területeken elért haladást vitatják meg, a kkv-közgyûlésen november 15-16-án Cipruson kerül sor.