A Generali Biztosító reprezentatív kutatása szerint a magyarországi autósok 28,9 százalékának a gépjármûvében okoztak már komoly sérülést a hazai utakon lévõ kátyúk legalább egy alkalommal. A budapesti autósok helyzete tûnik a legrosszabbnak, hiszen az õ esetükben 40 százalékos ugyanez az arány, míg például a falvakban vagy a városokban alig több mint 25 százalék. A várható lehûlés miatt hamarosan eláraszthatják a kátyúk Magyarország útjait, amire érdemes felkészülnie minden autósnak a következõ hetekben, hiszen láthatóan gyakori káresetet jelentenek a kátyúk.

A biztosítónak az idei évben több mint 6,6 milliárdos casco kifizetése volt, melybõl a társaság számításai szerint nagyságrendileg 3% körüli, vagyis megközelítõleg 200 millió forint volt az az összeg, amit kátyúkárok miatt kellett kifizetni. Az autók meghibásodásában, és a károk illetve balesetek súlyosságában szerepet játszik az autópark állapota is. A KSH legfrissebb adatai szerint a hazai utakon futó jármûvek sajnálatos módon egyre öregebbek. 2008-ban még 10,4 év volt a magyarországi gépjármûvek átlagéletkora, ugyanez a szám jelenleg már 12 év körüli. Mindez azért is jelent problémát, mert az idõsebb gépjármûvek sok esetben rosszabbul reagálnak az úthibákra, kátyúkra, mint a pár éves, és számtalan, a menetstabilitást elõsegítõ eszközzel felszerelt újabb autók.

Jól szemlélteti a problémát az is, hogy a Magyar Közút Zrt. által kezelt 30 ezer kilométeres úthálózaton 2012 elsõ negyedévben több mint 207 ezer úthibát szüntettek meg, amihez csaknem 10 ezer tonna aszfaltot használtak fel, összesen 1,3 milliárd forint értékben. Ennek ellenére 100 ezernél is több betömetlen kátyú lehet az országban a becslések alapján.

„A kátyúkárok talán a leggyakoribb, de mindenképpen az egyik legbosszantóbb kárfajták, amivel a hazai autósok találkozhatnak. Különösen igaz ez abban az esetben, ha az illetõ autós nem rendelkezik casco biztosítással, és az egyetlen lehetõsége, hogy az adott útszakasz fenntartójával kezd – sokszor igen hosszú – jogvitákat a kár megtérítése érdekében. Ezért is alakította ki a Generali az idei évben a kátyúkár kiegészítõ biztosítását, melyet a kötelezõ mellé évi pár ezer forintért megköthetnek az autósok, és így nem kell aggódniuk a kátyúk jelentette veszélyek miatt” – hangsúlyozta Simon Zsolt, a Generali gépjármû-biztosítási üzletágának igazgatója.

A kátyúk egyébként leggyakrabban háromféle sérülést okozhatnak az autókban. Az elsõ esetben leáll a motor, de az autó nem sérül meg. Ennek az az oka, hogy nagyon „ugrat” a gépjármû, és a modernebb autókban ilyenkor az üzemanyag ellátást megszakító rendszer aktivizálódik, ezt a problémát pedig sok esetben csak szervizben tudják megoldani. A második eset a defekt. Ha csak egy kerék lesz defektes, akkor a legbiztonságosabb megoldás a pótkerék, amivel szintén érdemes óvatosan vezetni, és a lehetõ leghamarabb szervizbe vinni az autónkat, ahol az összes kerékrögzítõ csavart alaposan meghúzzák. Amennyiben viszont több kerék kap defektet, szinte biztosan autómentésre lesz szükségünk. A legsúlyosabb, és szerencsére legritkább kátyúbalesetnek számít, amikor megsérül a futómû, és kitörik az autó kereke.

Ha kátyúba futott a gépjármûvünk, és megsérült az autó, érdemes tisztában lenni néhány fontos tényezõvel, amivel nagyban megkönnyíthetjük a további ügyintézést. A kátyúkárt fõszabály szerint – ha nincs cascónk vagy kátyúkár kiegészítõnk - az adott út tulajdonosának kell bejelentenünk, lehetõleg minél hamarabb, de mindenképpen öt napon belül. Az sem mindegy, hogy milyen jellegû útszakaszon következett be a baleset: országutakkal kapcsolatban a Magyar Közút Zrt.-hez kell fordulnunk, a települések útjait érintõ problémákkal pedig az adott önkormányzatot kell keresnünk. Amennyiben Budapest fõ- és tömegközlekedési útjain történt a kátyúkár, a BKK-Közút Zrt. az illetékes, míg a többi, ide nem sorolható úton, - pl. a mellékutcákban - az adott kerület. Amennyiben rendelkezünk biztosítással, úgy a bejelentést a biztosítónknál kell megtenni.

Fontos kiemelni, hogy biztosítás hiányában a károk kifizetésének jogalapjára vonatkozó döntés a fenti szervezetek hatásköre, nem a biztosítóé. Ha rendelkezünk biztosítással, a kárrendezés hatékonyságát nagyban növeli, ha pontosan dokumentáltuk a történteket. Érdemes a rendelkezésre álló eszközzel – például mobiltelefonnal – fotókat készítenünk a helyszínrõl és a gépjármû sérülésérõl. Mindez a késõbbiekben, egy esetleges jogvita kapcsán is nagymértékben megkönnyítheti a balszerencsés gépjármûvezetõ dolgát.

A Generali a mai napon a Facebook-on elindította Kátyúvadász játékát, melynek lényege, hogy bárki lefotózhat, akár mobiltelefonjával egy kátyút, és a Generali szakértõinek véleménye alapján a legveszélyesebb kátyút lefotózó szerencsés egy GPS-t kap a biztosítótól. A Generali ezután közremûködik a „nyertes” kátyú mielõbbi kijavításában.