Európa hozzáférhetõbbé tétele a fogyatékossággal élõ személyek számára az EU átfogó fogyatékosságügyi stratégiájának központi elemét képezi. Az Európai Bizottság jelenleg készíti elõ a tervek szerint 2013 során közzéteendõ európai akadálymentesítési intézkedéscsomagra vonatkozó javaslatait. A mai felmérés szerint az európaiak 86%-a úgy véli, hogy az Európa-szerte hasonló hozzáférést biztosító megoldásoknak köszönhetõen a fogyatékossággal élõ személyek képesek lennének arra, hogy egy másik uniós tagállamban utazzanak, tanuljanak vagy dolgozzanak, míg 78%-uk szerint a közös szabályok megkönnyítenék a vállalkozások számára az EU egységes piacán való mûködést.
„Európában mindenki jogosult a társadalomban való teljes körû részvételre, és az európaiak egyértelmûen osztják ezt az álláspontot” – nyilatkozta Viviane Reding alelnök, az EU jogérvényesülésért felelõs biztosa. „Az akadálymentes Európára irányuló stratégiánk középpontjában az a törekvés áll, hogy mindenki életét megkönnyítsük. Ezért kívánok 2013-ban egy olyan javaslatot elõterjeszteni, amely az európai akadálymentesítési intézkedéscsomaggal a fogyatékossággal élõ személyek életét megnehezítõ akadályok lebontását célozza.”
2012. december 3-án az Európai Bizottság kihirdeti a harmadik éve megrendezett Access City díj nyerteseit – ez az európai városok közötti innovatív verseny a városi környezet fogyatékossággal élõ személyek számára történõ akadálymentesítésének elõmozdítására irányul. A díj korábbi nyertesei közé tartozik az ausztriai Salzburg és a spanyolországi Avila.
Minden hatodik polgár fogyatékkal él
Az Európai Unió minden hatodik polgára – mintegy 80 millió ember – különbözõ fokú, az enyhétõl a súlyosig terjedõ fogyatékkal él. A 75 évesnél idõsebbek több mint egyharmada szenved olyan fogyatékosságban, amely valamilyen mértékben korlátozza õt. Az uniós népesség fokozatos idõsödése miatt e számok egyre emelkednek. A fogyatékossággal élõ személyek többsége a fizikai vagy más akadályok, valamint a hátrányos megkülönböztetés miatt igen gyakran nehézségekbe ütközik, hogy a társadalomban és a gazdaságban teljes körûen részt vegyen.
Az Európai Unió alapjogi chartája értelmében „az Unió elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékkal élõ személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre.” Ezenfelül az EU és mind a 27 tagállama a fogyatékossággal élõ személyek jogairól szóló egyezmény (UNCRPD) aláírásával már elkötelezte magát egy akadálymentes Európa megteremtése mellett.
Az „akadálymentesítés” azt jelenti, hogy a fogyatékossággal élõ személyek másokkal egyenlõ mértékû hozzáféréssel rendelkeznek a fizikai környezet, a közlekedés, az informatikai és kommunikációs technológiák és rendszerek, valamint más létesítmények és szolgáltatások terén.
A Bizottság 2010-ben átfogó stratégiát fogadott el, amelynek célja, hogy 2020-ra megteremtse az akadálymentes Európát a fogyatékossággal élõ személyek számára. A terv felvázolja, hogy az EU és a tagállami kormányok miként tehetik lehetõvé fogyatékkal élõ polgáraik számára, hogy maradéktalanul élhessenek jogaikkal.
Az akadálymentesítési kezdeményezés volt az egyik legfontosabb a tervben szereplõ intézkedések közül. Az a cél, hogy oly módon alkalmazzák a szabványosításról vagy a közbeszerzésrõl szóló szabályokat, hogy azok az összes terméket és szolgáltatást hozzáférhetõvé tegyék a fogyatékossággal élõ személyek számára, és egyben ösztönözzék a segédeszközök uniós piacát. E piac az egyesült államokbeli tapasztalatokból kiindulva az elkövetkezendõ években várhatóan növekedni fog.
2011 decemberében az Európai Bizottság tízhetes nyilvános konzultációt indított el az akadálymentesebb Európa megteremtését célzó lehetséges intézkedésekrõl. E konzultáció eredményeit a Bizottság figyelembe veszi az európai akadálymentesítési intézkedéscsomag elõkészítése során, amely a különbözõ szakpolitikai lehetõségek hatásainak alapos értékelését is magában foglalja. A Bizottság 2013 folyamán javaslatot kíván benyújtani erre vonatkozóan.