A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adatai szerint a harmadik negyedév végén még 11 magánnyugdíjpénztár mûködött hazánkban, vagyis a cégek majdnem fele tûnt el azóta, hogy a vagyon nagy részét az állam saját kezébe vette. A magánkasszák mellett volt 52 önkéntes pénztár is, melyek száma szintén jelentõs csökkenést mutat a 2009-es 63-hoz képest.

A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma a harmadik negyedévben is kismértékben tovább apadt: az év elején még majdnem 100 ezren voltak tagok valamelyik cégben, majd július és szeptember között 72 347 fõre apadt. A taglétszám csökkenésével párhuzamosan a pénztárak tagdíjbevétele is csökkent, az év elsõ három hónapjában 5,3 milliárd forint volt az összes befizetés, holott két évvel ezelõtt a \"csúcson\" még 229,9 milliárd forintnyi bevételük volt ugyanebben az idõszakban a cégeknek.

A pénztárak üzemeltetése gyakorlatilag azért vált lehetetlenné, mert amellett, hogy a tagok jelentõs része visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, a kormány egy törvénnyel jelentõsen csökkentette a pénztárak mûködésére fordítható összeget, így a két lépés együtt vezetett oda, hogy az elsõ három negyedévben 249 millió forint volt a szektor mûködési vesztesége a PSZÁF adatai szerint. Ebbõl a harmadik negyedévre 46 milliós veszteség jutott.

A hozamra nem lehet panasz

A magánpénztárak három negyedév alatt összesen 45,2 milliárd forintnyi bevételt értek el befektetéseiken, ami 29 milliárdos kiadással párosult, így 16,2 milliárd forint volt a befektetési tevékenység eredménye. Ez a szeptember végi 192,6 milliárd forintos portfólióra vetítve 8,4 százalékos hozamot jelent, ami 2-2,5 százalékkal magasabb az inflációnál, így most nem lehet panasz a pénztárakra. 

A pénztárak portfóliójának összetételét vizsgálva az derül ki, hogy a legnagyobb részben továbbra is magyar állampapírok szerepelnek a cégeknél, a második legjelentõsebb állományt befektetési jegyekbõl tartották a cégek, harmadik legnagyobb eszközosztályt a részvények alkották.