A 2019. tavaszi standard Eurobarométer felmérés szerint az európaiak optimistán tekintenek az EU helyzetére – 5 éve nem volt ilyen pozitív a felmérés eredménye.

Az új Eurobarométer felmérés ma közzétett eredményeiből az derül ki, hogy a polgárok a gazdaságtól a demokrácia helyzetéig minden területen jóval nagyobb arányban tekintenek pozitívan az Európai Unióra. A 2014. júniusi felmérés óta most születtek a legjobb Eurobarométer-eredmények.

A legújabb standard Eurobarométer felmérést az európai választásokat követően, 2019. június 7. és július 1. között végezték a 28 uniós tagállamban, valamint az öt tagjelölt országban. A főbb megállapítások közül kiemelhető, hogy az euró még soha nem élvezett ilyen nagy támogatást, az éghajlatváltozás pedig uniós szinten a polgárokat foglalkoztató második legfontosabb kérdéssé lépett elő, míg az első a bevándorlás maradt.

2014 óta nem volt ilyen magas a bizalom és a jövővel kapcsolatos optimizmus szintje

Az EU-ba vetett bizalom utoljára 2014-ben állt ilyen magas szinten, és továbbra is meghaladja a nemzeti kormányok vagy parlamentek iránti bizalmat. Az EU-ba vetett bizalom 20 tagállamban nőtt, közülük is Litvániában (72%), Dániában (68%) és Észtországban (60%) érte el a legmagasabb százalékot. Emellett Luxemburgban (59%), Finnországban (58%), Portugáliában (57%), Máltán és Svédországban (mindkét országban 56%), Bulgáriában és Magyarországon (mindkét országban 55%), Írországban, Lengyelországban, Hollandiában és Cipruson (mindegyik országban 54%), Romániában és Ausztriában (mindkét országban 52%), valamint Lettországban és Belgiumban (mindkét országban 51%) a válaszadók több mint fele nyilatkozott úgy, hogy „inkább megbízik” az Európai Unióban.

A legutóbbi, 2018. őszi Eurobarométer felmérés óta 23 uniós tagállamban nőtt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik pozitívan vélekednek az EU-ról (45%). A legszembetűnőbb ez a növekedés Cipruson (47%, +11), Magyarországon (52%, +9), Görögországban (33%, +8), Romániában (60%, +8) és Portugáliában (60%, +7). 2018 ősze óta kettő, 2014 tavaszához képest pedig tíz százalékpontos növekedés volt megfigyelhető, így a pozitív vélemények aránya az elmúlt 10 évben tapasztalt legmagasabb szintre emelkedett. Semlegesen a válaszadók 37%-a (2018 őszéhez képest +1 százalékpont), negatívan pedig kevesebb mint egyötödük (17%, -3 százalékpont) vélekedik az EU-ról, ez utóbbiak aránya tíz éve nem volt ilyen alacsony.

Az európaiak többsége optimista az EU jövőjét illetően (61%, +3 százalékpont), és csupán 34%-uk (-3 százalékpont) borúlátó. Az optimizmus Írországban (85%), Dániában (79%), Litvániában (76%) és Lengyelországban (74%) a legmagasabb. A skála másik végén található az Egyesült Királyság (47%, szemben a korábbi 46%-kal) és Franciaország (50%, szemben a korábbi 45%-kal), ahol az optimizmus kevésbé szembetűnő.

Az európaiak 55%-a elégedett a demokrácia működésével az EU-ban, ami 2004 ősze óta a legmagasabb arány (2018 őszéhez képest +5, 2014 tavaszához viszonyítva pedig +11 százalékpontos növekedés), a „nem elégedett” válaszadók aránya pedig öt százalékponttal 36%-ra csökkent.

Az európaiak többsége egyetért azzal, hogy számít a szava az Unióban. Az EU-28 átlaga 56%-ra emelkedett (2018 ősze óta +7, 2018 tavasza óta +11, 2014 tavasza óta pedig +14 százalékpont), és a tagállamok közül Svédország (86%), Dánia (81%) és Hollandia (76%) érte el a legmagasabb pontszámot.

Rekordszinten az euró támogatottsága 

A gazdasági és monetáris unió és az euró támogatottsága új rekordot ért el, miután az euróövezetben a válaszadók több mint háromnegyede (76%, +1 százalékpont; 2014 tavasza óta +9 százalékpont) nyilatkozott úgy, hogy pozitívan vélekedik az Unió közös valutájáról. Az EU egészét tekintve az euró támogatottsága stabilan 62%-on áll.

Kedvezőek a vélemények a nemzeti gazdaságok helyzetéről (jónak 49%, rossznak pedig 47% ítélte a helyzetet). 17 tagállamban a válaszadók többsége jónak értékelte a nemzeti gazdasági helyzetet (2018 őszén ez 16 tagállam esetében volt így). Arányuk Luxemburgban (94%), Dániában (91%) és Hollandiában (90%) volt a legmagasabb. A legalacsonyabb Görögországban (7%), Horvátországban és Bulgáriában (mindkét országban 20%), Olaszországban (22%), Spanyolországban (26%) és Franciaországban (29%) volt a pozitív vélemények aránya.

A válaszadók az uniós polgárságot és a szabad mozgást tekintik az EU legfőbb vívmányainak

Mind a 28 tagállamról elmondható, hogy a válaszadók több mint fele érzi magát az EU polgárának. Az EU egészét tekintve ez az arány 73% (+2 százalékpont 2018 ősze óta), nemzeti szinten pedig az arányok a luxemburgi 93%-tól, a dániai 88%-tól és a hollandiai 87%-tól a görögországi és olaszországi 57-57%-ig és a bulgáriai 52%-ig terjednek.

Az európaiak túlnyomó többsége helyesli, hogy „az uniós polgárok szabadon mozoghatnak, azaz szabadon letelepedhetnek, dolgozhatnak, tanulhatnak vagy üzleti tevékenységet folytathatnak az EU-n belül” (81%, 2018 őszéhez képest -2 százalékpont), és minden uniós tagállamról elmondható, hogy a válaszadók több mint kétharmada osztja ezt a nézetet: arányuk a litvániai 94%-tól az olaszországi és egyesült királysági 68-68%-ig terjed.

Egyre fontosabb szerepet kap az éghajlatváltozás és a környezetvédelem kérdése

Uniós szinten továbbra is a bevándorlás aggasztja a leginkább a polgárokat – még az erőteljes (2018 ősze óta 6 százalékpontos) csökkenés után is a válaszadók 34%-a jelölte meg első helyen ezt a kérdést. Az éghajlatváltozás, amely 2018 őszén még az ötödik helyen állt, mára a második legfontosabb kérdéssé lépett elő egy erőteljes (2018 őszéhez képest 6 százalékpontos) növekedés után. Három kérdéskör azonos pontszámot kapott: a gazdasági helyzet (változatlanul 18%), a tagállamok államháztartásának helyzete (18%, -1 százalékpont), valamint a terrorizmus (18%, -2 százalékpont), ezeket pedig a környezetvédelem követi, amelyet négy százalékpontos emelkedést követően a válaszadók 13%-a jelölt meg a legfontosabb kérdésként.

Az uniós szinten hetedik helyre (12%) visszaesett munkanélküliség nemzeti szinten továbbra is az egyik legaggasztóbb kérdés a polgárok számára (21%, -2 százalékpont), csakúgy, mint az emelkedő árak/infláció/megélhetési költségek kérdése (változatlanul 21%), valamint az egészségügy és a szociális biztonság (21%, +1 százalékpont). A környezettel, az éghajlattal és az energiával kapcsolatos problémák erős növekedést követően nem sokkal maradtak le az előbbiektől (20%, +6). A bevándorlás, amelyet a megkérdezettek 17%-a jelölt meg első helyen (2018 ősze óta 4, 2015 őszéhez képest 19 százalékpontos csökkenés), 2014 tavasza óta először nem tartozik nemzeti szinten a polgárokat leginkább aggasztó három kérdés közé. A gazdasági helyzet a hatodik helyen végzett (16%, +1 százalékpont).