Az elmúlt évben bekövetkezett katasztrófa károk a társasház-biztosítások esetében is elmozdulást idéztek elõ, de ez még nem volt számottevõ.

A szélsõséges idõjárással magyarázható a közös vagyonbiztosítás, azaz az egyéni lakásbiztosítást és a társasházi szerzõdést is magába foglaló konstrukciók számának növekedése. Ez egyrészt megtakarítást jelent mindkét fél számára, másrészt az ügyintézést is leegyszerûsíti, hiszen a lakóközösséget érintõ káresemények esetében egyetlen biztosítóval kell kapcsolatot tartani, s így egy biztosító bonyolítja le a kárrendezés teljes folyamatát.

A vagyonbiztosítás mellett egyre nagyobb szerepet kap a lakóközösségek társasház-biztosítási választásának szempontjai között a megfelelõ kártérítési limitû felelõsségbiztosítás is.

Ez szintén az elmúlt évek eseményeinek köszönhetõ. Ilyen felelõsség terheli például a társasházat, ha felrobban egy gázpalack az épületben, a tetõrõl nagyobb mennyiségû hó zúdul az ott parkoló autókra, rongálások történnek vagy ellopnak jelentõs értékû épülettartozékokat.

Magyarországon a lakásokat közel 70 százalékban biztosítják tulajdonosaik, a társasházak közel felének nincs biztosítása. Az egyéni lakásbiztosítások azonban csak részlegesen fedezik a közös tulajdonú épületrészekben keletkezett károkat.

A károk kétharmada az adatok szerint gondatlanságból vagy kivitelezési hibákból eredõ beázás miatt következik be, ezt követik az üvegtörés miatt érkezõ bejelentések és a 2010-ben érdemben elõforduló természeti katasztrófák okozta károk.