Mire gyûjt a magyar? Íme a top megtakarítási célok
2013.05.22
A gyermekek jövõjének biztosítása a legfontosabb megtakarítási célok közé tartozik; ezen belül messze kiemelkedik az iskoláztatási költségek fedezése – derül ki a MetLife kutatásából. Ennek ellenére, bár a megkérdezettek több mint fele felmérte az ezzel járó pénzügyi kihívásokat, eddig mindössze egynegyedük tett konkrét lépéseket annak érdekében, hogy biztosítsa gyermekei jövõbeli tanulmányait. Bartók János, a MetLife vezérigazgatója szerint az elmúlt évek fejleményei és a gyermekek központi szerepe a családban együttesen az iskoláztatási költségeket fedezõ megtakarítások erõsödését hozhatják.

A tankönyvek és a legalapvetõbb szükségletek mai árai alapján az általános iskolai oktatás összesen körülbelül 150-200 ezer forint költséget jelent a családok számára. Valamivel alacsonyabb a kezdõ költségszint a középiskolai oktatással járó alapkiadásoknál: négy év alatt a könyvek és kiegészítõk megközelítõleg 35-90 ezer forintba kerülnek. Mivel ezek az összegek nyolc, illetve négy tanévre oszlanak el, a családok rendszerint nem gondoskodnak elõre ezek elõteremtésérõl, inkább igyekeznek mindennapi megélhetési költségeikbe beszorítani. A nehézségek általában még így is elkerülhetetlenek; egy-egy jelentõsebb tétel – elsõ „beiskolázás”, kirándulások, utazás – olykor súlyosan megterhelheti a költségvetést. Amire azonban a tapasztalatok szerint végképp nem lehet célzott megtakarítás nélkül felkészülni, az a fiatalok jövõbeli fõiskolai, egyetemi tanulmányainak finanszírozása. Enélkül a tandíjak elrettentõek lehetnek: a képzések mai áron, félévenként 115 ezer és 950 ezer forint közötti összegekbe kerülnek.

A MetLife felmérése szerint a családok nagyobbik része tudatában van a ezeknek költségeknek, többségük mégsem keresi aktívan a számára legmegfelelõbb megtakarítási lehetõséget. A megkérdezettek csupán 13 százaléka tudja biztosan, hogy mibõl, hogyan finanszírozza majd gyermeke felsõoktatási költségeit. Ennek hátterében többek között az áll, hogy bár az oktatás állami finanszírozása hazánkban egyfajta „elvárás”, a családok terveiket ma jellemzõen nem erre az elvárásra építik, azonban a diákhitelt a megkérdezettek nagy része saját gyermeke számára nem tartja megfelelõ megoldásnak.

„Jellemzõ, hogy a gyermekek iskoláztatása, lakhatása, sõt, még hétköznapi kiadásai is elõkelõbb helyen állnak a magyar családok fontossági listáján, mint a megfelelõ források elõteremtése a szülõk késõbbi nyugdíjas éveire, beleértve az egészségügyi kiadásaikat is” – mutatott rá Bartók János, a MetLife Biztosító vezérigazgatója. – „Mindezt figyelembe véve nem meglepõ, hogy a családok közel 40 százaléka a gyermekekrõl való gondoskodást hosszú távú, 15-20 évre szóló megtakarítások révén képzeli el. A megkérdezettek egyötöde ehhez egyébként banki, egyharmada biztosítói szolgáltatást venne igénybe, újabb egyharmad pedig nyitott ebben a kérdésben.”


A szakértõ szerint sajátos eredmény, hogy a családok úgy érzik, a jelenleginél valamivel többet lennének képesek félretenni, miközben új megtakarítást kevesen terveznek elindítani. „A gyermekek elsõdleges fontossága a családon belül az elmúlt években nem változott, azonban az oktatás mai helyzete és költsége soha nem látott kihívásokat és lehetõségeket hordoz, melyek az iskoláztatási kiadások növekedését vetítik elõre” – emelte ki Bartók János, a MetLife Biztosító vezérigazgatója. – „Ebben a környezetben a felmérés azon megállapítása, hogy a családok egytizede biztosan igénybe venne iskoláztatási költségeket fedezõ megtakarítási lehetõséget, több mint fele pedig valószínûnek tartja, a korábbi gondolkodásmód elmozdulására utal, azaz az oktatási célú megtakarítások jövõbeli megerõsödését hozhatja.”