Válaszul az Európai Biztosítás-és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság (EIOPA) által lebonyolított, a Szolvencia II hosszú távú befektetésekre vonatkozó standard formulájáról tartott konzultációjára, valamint az Európai Bizottság hosszú távú finanszírozásra vonatkozó Zöld Könyvére az EDHEC megállapította, hogy az intézményi befektetõk egyre inkább az infrastrukturális és magántõke befektetéseket keresik, az általuk kínált hozamok miatt.

Az EDHEC azt is hozzátette, hogy a döntéshozók ugyan azt szeretnék, ha az intézményi befektetõk egyre inkább részt vennének a reálgazdaság finanszírozásában, azonban az általuk kínált hosszú távú tõke és a hosszú távú finanszírozási igény összehangolása nem igazán történt meg.

Ehhez arra lenne szüksége, hogy a politikai és a szabályozói figyelem az olyan eszközökre irányulna, amilyenre a hosszú távú befektetõknek szükségük van, nem pedig azokra a gazdasági szektorokra, amelyekre rányomták a hosszú távú befektetés bélyegét – tette hozzá az EDHEC.

Amennyiben hosszú távú finanszírozást egyre inkább intézményi befektetõktõl lehet elvárni Európában, úgy választ kell találni az intézményi befektetetõi igényekre, és azokra az eszközökre kell fókuszálni, amelyek leginkább megfelelnek hosszú távú befektetési céljaiknak, ügyelve közben a rövid távú érdekekre, mint amilyen a befektetõk szolvencia mutatója – véli a kutatóintézet.

Az EDHEC álláspontja szerint az olyan prudenciális keretet, mint amilyen a Szolvencia II, nem úgy kell alakítani, hogy az például az infrastrukturális beruházásoknak kedvezzen, hanem inkább projektfinanszírozást tegyen lehetõvé.

Projektfinanszírozás alatt az EDHEC olyan típusú befektetési eszközökre utalt, amelyek lehetõvé teszik a hosszú távú befektetést és megtestesítik azokat az igényeket, amelyeket a befektetõk egy infrastrukturális befektetéstõl elvárnak.

Az EDHEC szerint ugyanis nagyon is lehetséges ma úgy infrastruktúrába fektetni, hogy hosszú távon elkötelezõdne a befektetõ. A döntéshozóknak ezért támogatniuk kellene a meglévõ hosszú távú eszközöket, valamint az újak létrehozását, amelyek jobban megfelelnek a befektetõk igényeinek. Ilyen lehetne például az inflációhoz kötött infrastrukturális kötvények.