A diákok legfontosabb pénzforrása a zsebpénz, az ajándékba kapott pénz és a munkából származó bevétel. Ezekbõl a forrásokból közel évi 32 milliárd forint összeggel gazdálkodik az általános iskolás korosztály, derül ki a TakarékPont hálózat kutatásaiból, valamint Marián Béla szociológus elemzésébõl. Azonban míg ennek az összegnek az elköltésére leginkább a szülõi támogatás van hatással, a kutatásból az is kiderült, hogy a szülõk többsége maga is segítségre szorul abban, hogyan tudják a legtudatosabban segíteni gyermekeik pénzügyi szocializációját.

Egy 2008-a felmérés kimutatta, hogy a 8-14 évesek havonta átlagosan 3300 forintot kapnak. Hasonlóan a zsebpénzbõl gazdálkodók arányához, nõtt azok száma is, akik a házimunkáért pénzt kapnak, valamint egyre többen vállalnak serdülõkorukban munkát. Így biztosan állítható, hogy ma Magyarországon a 8-14 éves korcsoport egészét tekintve havi 4.000 forint körüli átlag zsebpénzt kapnak ma a gyerekek, amibõl kb. havi 1-2 ezer forintot tudnak és akarnak megtakarítani, vezeti le Marián Béla szociológus.

A kutató elemzésébõl az is kiderül, hogy a szülõi viselkedésminta valamint a támogatás – például a kiadások és bevételek nyilvántartásának vezetésére nevelés, a megtakarításra való ösztönzés – befolyással van a fiatalok gazdasági orientációjára. Azok a fiatalok, akik kapnak ilyen jellegû támogatást a szüleiktõl, jobban kontrollálják kiadásaikat, inkább preferálják a gyûjtögetést a pénzköltéssel szemben, jövõorientáltak, tudatosabbak, és több a megtakarításuk. Az általános iskolások pénzköltési szokásait befolyásolja, hogy a szülõk, nagyszülõk nem csak adják a zsebpénzt, hanem sok esetben kontrolálják is annak felhasználását. A kutatások azt bizonyítják, hogy ennek az ellenõrzõ szerepnek nagyobb súlya van a pénzügyi szocializációban, mint magának a zsebpénznek.

„Kutatásaink igazolják, hogy a fiatalok gazdasági tapasztalatainak kialakulásában a szülõk zsebpénzrõl alkotott elképzelése fontos szerepet játszik, és ezen elvek alkalmazása a nevelési gyakorlatban szorosan összefügg a gyerekek pénzköltési szokásaival. Éppen ezért fontos, hogy milyen mintát adnak a felnõttek a gyerekek számára.” – mondta Brezina Szabolcs a TakarékBank ügyvezetõ igazgatója.

„Mi magyarok sokszor hozunk rossz pénzügyi döntéseket, amelynek nem csak mi látjuk kárát, hanem a gazdaság egészére is kedvezõtlen hatást gyakorol, hogy a hazai pénzügyi kultúra elmarad a fejlett országokétól. Túlságosan sok készpénzt használunk, túl kevés a rendszeresen megtakarító háztartás, és a megtakarítók távolról sem optimálisan választanak a pénzpiaci lehetõségek közül.” – fûzte hozzá Marián Béla.

Az elmúlt 10 év adatait nézve a magyar háztartások bruttó megtakarítási rátája 10 százalék körüli szinten mozgott. A legalacsonyabb érték 8,1 százalék, míg a legmagasabb 12,2 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a háztartások rendelkezésére álló éves jövedelmük mindössze tizedét fordíthatják gyarapodásra és megtakarításokra a fogyasztási kiadások után. Ám ennek az összegnek csak a töredékébõl lesz valamilyen pénzintézeti megtakarítás.

A mai fiatalok és gyerekek megtakarítási motivációi élethelyzetenként és korosztályonként változóak

A serdülõkorúak és az egyetemisták a takarékoskodást alapvetõ eszköznek tartják ahhoz, hogy megvalósíthassák céljaikat. A TakarékPont saját kutatásaiból kiderült, hogy a 14-30 év közötti korosztály 84 százalékának van megtakarítása, miután rendszeresen félretesz jövedelmébõl valamekkora összeget. Továbbá egy-egy jól meghatározott cél érdekében kétharmaduk akár fél évig vagy annál tovább is hajlandó lenne gyûjtögetni. Megtakarítási célok között említették a képzési kiadásokat, a nyelvvizsga-költségeket és a jogosítvány megszerzését.

A gyerekek és a fiatalok elsõsorban közvetlen fogyasztási célok érdekében hajlandóak takarékoskodni, például valamilyen értékesebb mûszaki cikk megvásárlása érdekében, vagy egy utazásra, nyaralásra, esetleg fesztiválozásra.

„A 8-10 évesek többsége már rendszeresen kap zsebpénzt, rájuk lehet a legnagyobb hatással bármilyen pénzügyi edukáció. Ráadásul az õ szüleik igénylik a legtöbb segítséget gyerekeik pénzügyi szocializációjához. A 10-14 éves kiskamaszok többségének pénzügyekkel kapcsolatos érdeklõdése a felnõtt világ felé fordul. Õk már bankkártyát és saját számlát szeretnének, amit sok esetben meg is kapnak a szüleiktõl” – összegezte megállapításait Marián Béla szociológus.