Október-novemberben törjük össze a legtöbb autót
2013.10.09
A Genertel elõzõ négy évet felölelõ adatsora alapján megállapítható, hogy az autósok októberben és novemberben szenvedik el a legtöbb töréskárt: ilyenkor az éves átlaghoz képest 17-18 százalékkal több ilyen jellegû baleset történik. A téma kapcsán megkérdezett autósok több mint 40 százaléka casco-szerzõdés híján saját zsebbõl volt kénytelen rendezni a kárát, ami akkor is megterhelõ tétel, ha a Genertel statisztikái szerint a töréskárok több mint fele nem haladja meg a 200 ezer forintot.

A havi adatsorból jól látszik, hogy – bár a téli hónapokban gyakran az õszi idõjárásnál is kedvezõtlenebb körülményekkel találkozhatnak az autósok – a legveszélyesebbnek az õszi hónapok számítanak, amikor sokan még nem készítik fel autójukat a hideg hónapokra, emellett vezetési stílusukat sem igazítják a megváltozott körülményekhez.


A káreseményeket tekintve a vizes, esetenként jeges úton megnövekedõ fékút, a ködös idõben bekövetkezõ ráfutás az autó elõtt haladó jármûre, illetve a nyomasztó idõjárás okozta nagyobb dekoncentráció okoz bajt. Egyes kutatások kiemelik, hogy a sötétben vezetés jelentõsen csökkenti az éberséget: két-három óra vezetés ilyen körülmények között 0,8 ezrelékes véralkoholszinttel megegyezõ élettani hatással jár. De még tökéletesen éber állapotban is sötétben jóval késõbb lehet észrevenni az úttesten tartózkodó gyalogost vagy kerékpárost, illetve váratlan akadályt (kátyú, vad, egyéb idegen tárgy).

A Genertel által megkérdezett autósok 38 százaléka leginkább más közlekedõk szabálytalanságától tart, de a váratlan útakadályok (33%) és az autó elé kerülõ személyek (16%) által képviselt veszélyt is sokan megemlítették, mint olyan baleseti tényezõt, amelytõl legjobban tartanak. A saját pillanatnyi figyelmetlenséget csak minden tízedik autós választotta ennél a kérdésnél, pedig a valóságban – még ha ez utólag nehezen kideríthetõ is – ez a tényezõ becslések szerint csaknem minden ötödik balesetben szerepet játszik.

A megkérdezett autósok 29 százaléka nyilatkozott úgy, hogy öt éven belül elszenvedett valamilyen balesetet az autójával. Ezeknek éppen a fele volt olyan, amit más autó szabálytalansága okozott, ebben az esetben a másik résztvevõ fél kötelezõ biztosítása térítette a kárt.

Elgondolkodható ugyanakkor, hogy a saját hibás károknak a túlnyomó részét (82 százalék) biztosítás híján saját zsebbõl kellett kifizetni, ami még abban az esetben is nagy teher lehet, ha a Genertel statisztikái szerint a gépjármû-töréskároknak az 53 százaléka nem haladja meg a 200 ezer forintot. A fennmaradó 18 százalékot a teljes körû casco, illetve minicasco biztosítás térítette.


Ez az arány annak fényében különösen alacsony, hogy az ütközéses esetek nagy részében akár egy limitált összegû térítést nyújtó, havi ezer forint körüli díj ellenében elérhetõ termék is teljes kártérítést nyújthatna. Fõleg, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy itt a szokásos 50 vagy 100 ezer forintos önrészt sem kell az autósnak kifizetnie.