A válság a lakásbiztosítási piacon is érzõdik. Egyre érzékelhetõbb tendencia ugyanis, hogy az emberek lakásbiztosításukon spórolnak. „Mind gyakoribb jelenség, hogy lakásbiztosítási szerzõdés válik a nehezedõ anyagi helyzetbõl fakadó spórolási kényszer tárgyává. Az emberek ilyen módon igyekeznek mérsékelni kiadásaikat, annak ellenére, hogy ezzel rendkívüli kockázatnak teszik ki családjukat, hiszen egy káresemény nem elégséges biztosítási fedezettel, pláne fedezet nélkül a teljes anyagi romlást jelentheti” – hívja fel a figyelmet Tóth István, az Union Biztosító igazgatósági tagja.

Ráadásul, akik tehetnék, azok körében is gyakori, hogy nem fektetnek kellõ hangsúlyt ingó- és ingatlanvagyonuk biztosítási védelmére. „Ma már nagyon sok lakástulajdonosnak van valamiféle biztosítása, de hogy ez elégséges védelmet jelent-e, csak káresemény során derül ki. A tapasztalatok bizony alulbiztosítottságról tanúskodnak. Pedig az ügyfelek néhány egyszerû szabály figyelembe vételével jelentõsen megkönnyíthetik a lakásbiztosítás és az esetlegesen bekövetkezõ károk okozta ügyintézést, nem utolsó sorban biztonságban tudhatják otthonukat” – húzza alá Tóth István. Az Union Biztosító igazgatósági tagja szerint a fõ gond, hogy a lakosság kevéssé tudatos biztosítási kérdésekben. Az árat tekintik elsõdlegesnek, amikor lakásbiztosítást kötnek, ugyanakkor az, hogy valójában milyen konstrukcióra lenne szükségük, csupán másodlagos a döntésben.

A lakásbiztosítás szabályai könnyedén elsajátíthatók

Az alulbiztosítottság gyakran annak a következménye, hogy az ügyfelek általában nincsenek tisztában az alapokkal. Pedig a lakásbiztosítás szabályai könnyen elsajátíthatók. Az elsõ lépés mindig az ingatlan és az ingóságok értékének a meghatározása; itt a szabály, hogy ingatlan esetében az újjáépítési, ingóság esetében pedig a pótlási értéket kell figyelembe venni. Egy nagyobb kár esetén ugyanis a piaci érték nem irányadó, a biztosítónak azt az összeget kell térítenie, amelybõl az adott ingatlan újra felépíthetõ, illetve az ingóság újra beszerezhetõ.

Az Union Biztosító szerint a biztosításokat legalább évente egyszer érdemes felülvizsgálni különös tekintettel arra, hogy milyen változások következtek be. Ha az ingóságok értékét érintõ változás történik, például egy nagyobb értékû vagyontárggyal, mondjuk plazmatévével gazdagodik a tulajdonos, vagy – az ingatlant illetõen - bõvítést végez (tipikus eset, ha hozzáépíttet az ingatlanához, elõtetõt húz fel, vagy speciális üvegre cserélteti le nyílászáróit), akkor a biztosítási védelem mindenképpen felülvizsgálatra szorul. Hasonló funkciója van az indexálásnak, amely például az anyagárak emelkedését hivatott ellentételezni.

A kezdeti spórolás késõbb nagyobb ráfordítást hozhat

Fontos tudnivaló, hogy ha káresemény történik, a biztosított a bejelentéskor köteles bizonyítani, hogy valóban a birtokában volt a vagyontárgy, amelyet a biztosítási esemény következményeként kár ért. A biztosító ugyanis a megadott biztosítási összeget abban az esetben fizeti ki, ha a károsult bizonyítani tudja, hogy a vagyontárgy a tulajdonában van. Ezt tanácsos hivatalos számlával, vagy egyéb dokumentummal igazolni. Kárnagyságrend alapján a legjellemzõbb káresemények egyébként a betöréses lopáskár, a vezetékes vízkár és a tûzkár, gyakoriság szempontjából pedig a vezetékes vízkár és az elemi károk.

„A lakásbiztosítás kettõs értelemben is fedezetet jelenthet: egyrészt a magunk számára nyújt védelmet, olyan, mint a gépjármû-biztosításban a casco, a saját kárunkat fedezi. Éppen ezért, ha egy ilyen biztosítás esetében csak az alacsony biztosítási díj függvényében döntünk, a kezdeti spórolás késõbb sokkal nagyobb anyagi ráfordítást eredményezhet – mondja Tóth István. Másrészt egy jó lakásbiztosítás felelõsségbiztosítási elemeket is tartalmaz, ami további biztonsági pluszt jelent az ingatlantulajdonos számára a másoknak okozott károk esetére” – teszi hozzá a biztosítási szakember.