A közüzemi díjat a 2011 áprilisa és júniusa között megkérdezett 3000 fõ ötöde (20%) olykor nem tudta befizetni, 6%-uk pedig késett a lakáshitel törlesztéssel. A háztartásokat sújtó gondok természetesen összefüggnek egymással: a lakáshitel törlesztéssel késlekedõk 75%-a a közüzemi díj befizetésével is késett.
Míg azonban a közüzemi díj befizetésének hiánya inkább az alacsony jövedelem, azaz a szegénység, addig a hiteltörlesztés elmaradása inkább átmeneti válság (amibõl vezethet az út a (mély)szegénység felé, de az anyagi bajoktól való megszabadulás irányába egyaránt).
Mint a táblázatból kiolvasható a közüzemi díj befizetésének gondja sokkal erõsebben függ a társadalmi helyzettõl, mint a lakáshitel-törlesztéssel való küszködésé. Míg ez utóbbi esélyét „csak” a rossz munkaerõ-piaci helyzet, a származás és a kisvárosi lét növeli, addig a közüzemi díj befizetésével küszködõk esetében a származás és a rossz munkaerõ-piaci helyzet egymással is összefüggõ hatását tovább fokozza a képzetlenség és a rossz lakáshelyzet.
Az azonosságnak és eltérésnek ez az egyidejû jelenléte a küszködõk véleményeiben is tetten érhetõ. A háztartás gazdasági helyzetét mindkét csoport (különösen a közüzemi díjfizetéssel nehezen birkózók köre) súlyosnak látja, s a származás miatti diszkriminációs tapasztalat és a migrációs hajlandóság is magas mindkét csoport estében.
Ugyanakkor a közüzemi díjat befizetni olykor képtelenek a politikától elfordultak, s a rossz egészségi állapottól éppúgy szenvednek, mint a nem és a kor miatt érzett diszkriminációtól. Mindez nem jellemzõ a lakáshitel törlesztéssel elmaradók körére, akik esetében a magasabb képzettséget és piacképesebb készségeket, így jobb jövõt sejtetõ internethasználat az átlagnál elterjedtebb.
2011.09.01
Tízbõl két magyarnak volt gondja a közüzemi díjak befizetésével 2011. második negyedévében, 6%-uk pedig a lakáshitel-törlesztéssel (is) késett – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet legfrissebb kutatásából.