Az Európai Bizottság is pozitívan értékelte a törvénytervezetet. 2014 év közepén, a törvénytervezet elfogadása után, a Szerb Nemzeti Bank bejelentette, hogy a törvényt össze kell hangolni az EU szabályaival. Az új szabályozástól azt remélik, hogy az segíteni fogja az ország Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) folytatott tárgyalásait, és megfelelõ platformot teremt az ország biztosítási piacának fejlõdéséhez, amely hosszú ideje alacsony szinten stagnál.

Az új törvény megoldotta azt a dilemmát is, amely immár tíz éve kínozza a szerb kompozit-biztosítókat: a piacon mûködõ 23 társaságból, 6 tevékenykedik egyidejûleg élet- és nem-életbiztosítási területen.

A korábbi, 2004-ben elfogadott biztosítási törvény ugyanis azt írta elõ, hogy ezeket a társaságokat szét kell választani, azonban a határidõt ötnél is több alkalommal elhalasztották 1-2 évvel. Ez kétség kívül bizonytalanságot szült a biztosítók körében, hiszen a szétválasztás költségei igen magasak lettek volna, a folyamatos halogatás, és a lépésre történõ felkészülés pedig megnehezítette számukra a rendes mûködés tervezését.

Az új törvény kimondja, hogy az újonnan létrehozott biztosítótársaságoknak el kell dönteniük, hogy élet-, vagy nem-életbiztosítási tevékenységet kívánnak folytatni. A már meglévõ kompozit biztosítók változatlanul folytathatják tevékenységüket, azonban el kell különíteniük eszközeiket, kötelezettségeiket és saját tõkéjüket.

Azok a cégek, amelyek már eddig is külön-külön végeztek élet- és nem-életbiztosítási tevékenységeket, de közös többségi részvényessel rendelkeznek, a jövõben bizonyos támogató tevékenységeket közösen folytathatnak.

Az új törvény javítja a részvénytársasági formában mûködõ társaságok létrehozására, üzleti mûködésére és vállalatirányítására vonatkozó szabályokat, továbbá egyszerûsíti az engedélyeztetési folyamatokat, miközben maximálisra növeli a biztosítottak jogainak és érdekeinek védelmét. Az ügyfél-jogok gyakorlásával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség kérdését szintén szabályozza az új törvény.

A biztosítási ügynökökre vonatkozó szabályozás szintén megváltozott: az eddigi gyakorlat szerint csak teljes munkaidõs foglalkoztatásban lehetett ügynöki értékesítést folytatni. Az új megoldással a fekete-gazdaságot szeretnék háttérbe szorítani.

Szerbia 2004-ben kezdte meg az alkalmazkodást az EU-szabályokhoz, az akkor elfogadott biztosítási törvénnyel, amit a szakma átmeneti megoldásnak gondolt. A tíz évvel ezelõtti törvény tette lehetõvé a külföldi vállalatok számára, hogy nemzeti biztosítótársaságokban többségi részesedést szerezzenek, mindössze annyi volt a kikötés, hogy legalább 1 százalékos hazai tulajdonos legyen a biztosítóban.

Az új törvénytervezetet már az EU irányelvekkel összhangban hozták létre, tekintettel arra, hogy Szerbia már 2012 óta tagjelölt ország, a csatlakozási tárgyalások pedig már 2013-ban megkezdõdtek. Szerbia ennek keretében vállalta a biztosítási szolgáltatások nyújtásának fokozatos liberalizációját.

A szerb biztosítási piac szereplõi pozitívan viszonyulnak az új törvényhez, amelytõl azt várják, hogy lehetõvé teszi a piac növekedését, amely az elmúlt 10 évben szinte változatlanul, félmilliárd eurós díjbevételt termel.