Biztonságtechnikai szakértõk szerint az ingatlanok a legnagyobb veszélyben hétköznap 10 és 15 óra között vannak, az elkövetés módjára pedig egyre inkább az ad hoc módszer a jellemzõ. A betörések gyakorisága ugyanakkor nem mutat összefüggést az ingatlan értékével, vagy a tulajdonosok vagyoni helyzetével. A betörõk a kínálkozó alkalmakat használják ki, a gyorsan és könnyen mozdítható értékeket szedik össze az ingatlanban, ahol legfeljebb 5-10 percet töltenek.

Az Aegon Magyarországhoz mint piacvezetõ lakásbiztosítóhoz tavaly Budapest és Pest megyébõl közel 2200 betöréshez kapcsolódó kárbejelentés érkezett, Borsod Abaúj Zemplén és Szabolcs-Szatmár megyébõl 370, míg Somogy és Baranya megyébõl közel 410 kárbejelentés érkezett. Betöréses károkra ebben a három régióban közel 440 millió forintot fizetett ki a biztosító, országosan pedig ennek a többszörösét, közel 600 millió forintot.

A szakértõk véleménye szerint a vagyon elleni bûncselekmények nagy részét egy kis odafigyeléssel meg lehetne elõzni. A rendõrség, a polgárõrség, a Nemzeti Bûnmegelõzési Tanács és a piacvezetõ lakásbiztosító ezért közös mintaprojektet indított az említett három régióban. A program célja a lakosság felvilágosítása, megfelelõ információhoz juttatása, hogy egyre kevesebben váljanak betöréses lopások áldozatává.

A programban a polgárõrök arra törekszenek, hogy minél több helyi lakoshoz, háztartáshoz jussanak el személyesen preventív tanácsadással, illetve hogy minél több helyi rendezvényen terjesszék a betöréses lopások megelõzésének lehetséges módszereit. A program keretében a polgárõrök segítségével és az Aegon támogatásával jelentõs mennyiségû riasztóéket osztanak ki a rászoruló és idõs embereknek. Háromszázezer családhoz juttatják el a közösen készített betörés megelõzési jótanácsokat tartalmazó információs anyagot.

„Bár az érintett régiókban az adataink szerint csökken a betörések száma, a lakásbiztosítások száma pedig nõ, ezek a bûncselekmények mégis nagyon rossz hatással vannak a lakosság biztonságérzetére” – mondta el Szombat Tamás, az Aegon vezérigazgató-helyettese. „Pszichésen is nagyon nehéz feldolgozni a betörést, azt, hogy otthonunkban egy idegen járt, kutatott a személyes tárgyaink, a gyerekeink holmijai között.”

Elõfordul, hogy egy betörés után inkább elköltözik valaki, annyira nem érzi biztonságban magát a lakásban, ahova egyszer már betörtek.

„Ezért fogtunk össze a rendõrséggel és a polgárõrökkel, hogy a mindannyiunknál meglévõ tapasztalatot és tudást osszuk meg egymással, és közösen adjuk át az információt a lakosságnak” – teszi hozzá Szombat Tamás.

A mintaprojekt szeptember végéig tart, ekkor a résztvevõ szervezetek közösen értékelik az eredményeket. A tapasztalatok feldolgozása után pedig várhatóan a jövõ évben a projektet országosan is kiterjesztik.