A gondtalannak ígérkezõ nyári kirándulások, üdülések során sok esetben nem csak élményeket, hanem fertõzéseket is gyûjthetnek gyermekeink. Európában a gyermekorvosnál gyomor és emésztõrendszeri panaszokkal megforduló kis páciensek közül minden harmadik rotavírussal fertõzött, amely – közismerten a hasmenéssel, hányással járó megbetegedések egyik leggyakoribb okozója világszerte.

Az óvodáskor végére a kisgyermekek többsége legalább egyszer átesik a fertõzésen, földrajzi helytõl, nemtõl, szociális helyzettõl és higiéniai körülményektõl függetlenül. Magyarországon évente 4-5000 rotavírus fertõzött beteget regisztrálnak. A kellemetlen tünetekkel – lázzal, hányással, hasmenéssel – járó betegség legsúlyosabb szövõdménye a kiszáradás – ez pedig különösen a 2 év alatti korosztályra veszélyes.

„Nem szabad félvállról venni ezt a betegséget, hiszen hazánkban is évente mintegy 2000 fertõzött szorul sürgõsségi vagy kórházi ápolásra, csaknem kétharmaduk 2 éven aluli kisgyermek.” – mutatott rá dr. Muzsay Géza, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnöke.

Az Országos Epidemiológiai Központ legfrissebb adatai szerint a 2015. április 27-május 17. közötti idõszakban mintegy 1000 rotavírus fertõzést jelentettek országszerte – a ténylegesen elõforduló, de nem jelentett esetek száma ennek akár többszöröse is lehet. Bár a rotavírus-fertõzés a téli, kora tavaszi idõszakban a leggyakoribb, valószínûleg a változékony idõjárás miatt még májusban is relatíve magas a jelentett fertõzések száma. Ez igaz az április-májusi idõszakban észlelt közösségbõl kiinduló tömeges fertõzésekre is: a jelentett esetek harmadáért a rotavírus felelõs.

A rotavírus feko-orális úton terjedõ fertõzés, azaz a fertõzött széklettel szennyezett tárgyakkal, és kézzel jut a vírus az ember szájába. Ehhez hozzájárul, hogy már a tünetek jelentkezése elõtt és a betegség elmúlását követõen is a fertõzöttek jelentõs mennyiségû vírust üríthetnek székletükkel, azaz tünetmentes állapotban is fertõzhetik környezetüket. Ezért a betegség emberrõl-emberre nagyon könnyen terjed. Ráadásul a rotavírus kifejezetten ellenálló vírusfajta, az emberi kézen legalább 4 órán át, míg száraz nem porózus felszíneken (például játékok, közösségi pelenkázók, mosdók) akár 10 napon keresztül is életképes.

Ezért utazások, nyaralások alatt – bár a „rotaszezon” jellemzõen nem a nyári hónapokra esik – a fertõzés veszélye fokozott, hiszen napokon keresztül idegen helyen, vagy útközben tartózkodik a család. Nincs mindig lehetõség az azonnali tökéletes tisztálkodásra sem, pedig a gyermekek az izgalmas új környezetben még kíváncsibbá válnak és mindent megfognak, ami a kezük ügyébe kerül. Ráadásul a szokottnál többet használjuk ilyenkor a közösségi pelenkázókat, mosdókat és a tömegközlekedési eszközöket is és az üdülõhelyek játékai, sporteszközei, közösségi terei is vírusforrásokká válhatnak.

Ráadásul a külföldi nyaralás idején elkapott rotavírus-fertõzés – idegen környezetben, helyismeret, esetleg nyelvtudás nélkül – nemcsak megterhelõ és ijesztõ lehet a babának és mamának, de jelentõs, nem tervezett plusz költségekkel terhelheti meg a nyaralásra szánt keretet.

Egy súlyos tüneteket okozó rotavírus-fertõzés következtében ugyanis a gyermek akár több napra is kórházba kerülhet, amely – országtól függõen – akár százezres összeggel is megemelheti az utazás tervezett költségeit. Ráadásul a váratlan egészségügyi költségeken felül a mindennapos babaápolási termékekbõl – pelenka, törlõkendõ, fertõtlenítõszerek – is jócskán megnövekedhet a fogyasztás és ehhez adódhat még a bébiitalok, a sópótlók, és a bélflóra helyreállítását segítõ gyógyszerek költsége is – amelyeket ugyancsak a helyszínen kell megvásárolni.

Biztosítási szakemberek szerint az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) és az utasbiztosítás elégséges védelmet nyújt a külföldi nyaralás során felmerülõ orvosi problémákra, de arra fel kell készülni, hogy egy többnapos orvosi kezelés vagy kórházi ellátás önrészének elõfinanszírozása komoly anyagi többletterhet jelenthet.

Az OEP weboldalán található információk szerint például egyes európai uniós országokban – így például Belgiumban, Luxemburgban, Franciaországban és egyes kezeléstípusok esetében Finnországban is – a EEK-kártyára igénybe vett kezelések teljes költségét a betegnek kell megelõlegeznie és a tagállam biztosítója utólag téríti ezeket vissza. A magyar turisták által rendkívül kedvelt Horvátországban is elfogadják az EEK-kártyát, de a nem életmentõ orvosi beavatkozások esetében itt is önrészt kell fizetni.

Horvátországban és Görögországban nem mindig könnyû az egészségbiztosítóval szerzõdésben álló orvosokat találni a tengerparti üdülõhelyeken, és ha sikerül is, nem minden ellátás térítésmentes. Az unión kívül, Tunéziában és Egyiptomban pedig a minõségi orvosi ellátás rendkívül magas költségeit általában a helyszínen, készpénzben kell megelõlegezni.

„A megelõzés ebben az esetben is kulcsfontosságú, hiszen a nyelvi korlátok és az idegen ellátórendszer sajátosságai miatt még nehezebb lehet megtalálni a megfelelõ orvost vagy egészségügyi intézményt” – hívja fel a szülõk figyelmét dr. Muzsay Géza.

Az EU tagállamaiban a rotavírus 3,6 millió megbetegedést okoz évente, ebbõl 700 ezren fordulnak orvoshoz a kialakuló súlyos tünetek miatt. A vírus nem várt szövõdményei miatt a betegek közül mintegy 87 ezren kerülnek kórházba, és sajnos még Európában is elõfordul haláleset rotavírus következtében.

Fontos a megelõzés

Tudományos megfigyelések alapján úgy tûnik, hogy a higiéniai szabályok betartása nem csökkenti kellõen a betegség elõfordulását. A betegség terjedésének megakadályozására a leginkább hatásos eszköz a fájdalommentes vakcináció, amely már több éve hazánkban is elérhetõ.

A rotavírus okozta gyomor- és bélhurut elleni védettség kialakítására kétfajta, szájon át adható, fájdalommentes vakcina érhetõ el Magyarországon. Az „oltások” már 6 hetes kortól alkalmazhatóak. Az ízében is gyermekbarát vakcina korai alkalmazásának elõnye, hogy az oltási sor befejezését követõen a súlyos, vagy mérsékelten súlyos tünetekkel járó betegséget magas hatékonysággal kivédi.

A legtöbb védõoltással ellentétben a rotavírus elleni vakcina beadásának nemcsak alsó, hanem felsõ életkori határa is van, amit be kell tartani. Tehát érdemes idõben érdeklõdni az oltásokról, hogy arra az életkorra, amikor a legnagyobb a kockázata a súlyos fertõzésnek (6-24 hónapos kor) már kialakulhasson a megfelelõ védelem.

Az elõrelátó védekezéssel nem csak az önfeledt felfedezés lehetõségét biztosíthatjuk gyermekünknek, hanem az egész családot megkímélhetjük a súlyos fertõzés következményeitõl.