Ha még egy-két nagy csapadéklöket éri a Kárpát-medencét a közeljövõben, akkor valószínû, hogy zivataros nyarunk lesz, mondta az Origónak Ács Ferenc, az ELTE Meteorológiai Tanszékének docense. A csapadéklöketek ugyanis pozitív visszacsatolást okoznak: a víz elpárolog, felhõk képzõdnek, amikbõl zivatar lesz, a lehullott csapadék aztán elpárolog, felhõk képzõdnek, és így tovább.

A Kárpát-medence idõjárása régen is majdnem pont ilyen volt, pár éves idõtávokban egyébként sem lehet klímaváltozásról beszélni. Annak csak 30-40, de inkább 50-100 éves távlatokban van értelme, hangsúlyozza a szakértõ.

A 20. századról már vannak adataink. Az eleje és a vége közt a Kárpát-medence valamelyest szárazabb lett, és „pindurit melegedett" – mondja Ács Ferenc. Valamivel szárazabb fõleg a Dunántúl lett, ami amúgy a legnedvesebb része a Kárpát-medencének, a melegedés pedig fõleg a hegyeket érintette.
Ha zivataros nyarunk lesz, az sok százmillió forintos károkat jelenthet. A legutóbbi, keddi vihar önmagában több mint 320 milliós kárt okozott – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége.

Ami a gazdákat illeti, a Földmûvelésügyi Minisztérium még nem tudta megmondani, pontosan mekkora károkat szenvedtek el, mert két hetük van a bejelentésre az arra szolgáló elektronikus felületen. Viszont a károk mértéke nem látszik katasztrofálisnak, mondta az Origónak Horváth Gábor, a Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetségének (MOSZ) fõtitkára.

Horváth Gábor szerint maximum 3-4 ezer hektár áll víz alatt. Van még az országban körülbelül 10-20 ezer hektár föld, ami vizes, de nem áll víz alatt. A meleg idõ ebbõl a szempontból jó, mert van rá esély, hogy felszárad a víz. Ha ezekre a földekre napokon belül nem lehet rámenni, akkor késõbb már nem is érdemes.