Jelenleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság által elkészített munkaanyag áll rendelkezésre, amelytõl azonban szakmai és társadalmi egyeztetéseken túl még hosszú út vezet egy végleges dróntörvény elfogadásáig. Uniós szinten – az Európai Bizottság legutóbbi közleménye alapján – 2016-tól várható a drónok polgári légtérbe való, fokozatos integrációjának megkezdése, aminek eredményeképpen 2018-ra megszülethet az uniós szintû egységes szabályozás is.

A drónok népszerûsége a magánemberek és a vállalkozások körében is töretlenül nõ. A következõ tíz évben a katonai és a civil drónpiac globális mérete becslések szerint elérheti akár az 59 milliárd fontot, 2035-re a technológia alkalmazása pedig akár a mindennapok részévé is válhat.
Ha nem is ilyen mértékben, de Magyarországon a terjednek a drónok. Eddig mintegy száz, kereskedelmi célú használatára vonatkozó engedélyt adott ki a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Légügyi Hatósága. A tevékenységi engedély díja 19 ezer forint, az eseti légtérengedély pedig háromezer forintba kerül. A pilóta nélküli légijármû-rendszerek alkalmazásakor az NKH Légügyi Hatósága által alkalmazott jogi szabályzók mellet több más hatóság (például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) és egyéb szervezet által támasztott követelményeket is figyelembe kell venni.

A pilóta nélküli légi jármûvel zajló munkavégzéshez egy tevékenységi és – a munkaterület függvényében – egy eseti vagy korlátozott légtérengedély iránti kérelmet kell a hivatalhoz benyújtani. Az engedélyezési eljárás normál ügyintézési határideje 21 nap. A tevékenységi engedély legfeljebb három hónapra adható ki, és az érvényesség idõtartamán belül kiterjeszthetõ, illetve a még érvényes engedély meghosszabbítható.

A kizárólag magáncélú – hobbicélú – felhasználásnál külön hatósági engedély beszerzése pillanatnyilag nem szükséges – tette hozzá a hatóság, ugyanakkor megjegyezte, hogy a légi jármû tulajdonosát teljes körû büntetõjogi felelõsség terheli a használat során bekövetkezõ balesetekért, anyagi kár okozásáért, a légi közlekedés szabályainak megsértéséért. Ennek elkerülése érdekében (és figyelemmel az engedélyköteles tevékenységek végrehajtásának feltételeire) kifejezetten ajánlott az eszközt a tulajdonos birtokában lévõ területen használni, a más természetes vagy jogi személy tulajdonában lévõ, illetve közterületeket elkerülni, az emberek fölötti repüléstõl pedig szigorúan tartózkodni kell – hangsúlyozta az NKH. (Miután tehát a hobbicélú drónok használatához nem kell engedély, így összességében akár több száz drón is repkedhet a magyar légtérben.)

A jogszabályok szerint nem történik légtérsértés, ha például a szomszédos országokból berepül egy drón a magyar légtérbe. A hatóságtól ugyanis azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a már említett engedélyek birtokában használhatja a magyar légteret külföldi, pilóta nélküli légi jármû. Mielõtt ilyen repülést szeretne végrehajtani valaki, mindenképpen keresse fel az NKH Légügyi Hivatalát.

– A drónok jogi szempontból is „légi jármûnek” minõsülnek, ami azt jelenti, hogy speciálisan a drónokra vonatkozó szabályozás hiányában jobb híján a hatályos légi közlekedési törvények vonatkoznak rájuk – fogalmazott Ódor Dániel, a Taylor Wessing e|n|w|c ügyvédi iroda jogásza.

– A drónok technikai fejlõdése, valamint a piaci igények felgyorsulásához igazodó korszerû jogszabályi környezet kialakítása igazi kihívást jelent a jogalkotók számára – tette hozzá Ódor, aki szerint egyre sürgetõbb a drónokra vonatkozó speciális szabályozási környezet megteremtése, amelynek segítségével a drónok széles körû felhasználási módjaiból adódó kockázatok kezelhetõvé válhatnak.

– Gyakori ellenérv a drónokkal kapcsolatban például a magánszféra- és adatvédelem kérdése. Az általuk rögzített személyes adatok, azaz a drónok felhasználásával rögzített fényképek, videofelvételek, GPS-pozíciók komoly személyiségi jogi aggályokat vetnek fel. Erre tekintettel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság részletes ajánlást fogalmazott meg a jogalkotó számára a dróntörvény adatvédelmi kérdéseirõl. Az adatvédelem területén túl azonban számos egyéb jogterületet is érint a drónhasználat kérdése. Ha például egy drón lezuhan, személyi sérülést vagy káresetet is okozhat. Ez kártérítési követelésekhez vezethet, így valószínûleg megnyílik majd a drónbiztosítások piaca. Kérdéses, hogy a jelenlegi törvényi keretek képesek-e megbirkózni ezzel a problémával, így lehetséges, hogy több szabályozást is át kell majd alakítani – fogalmazott Ódor.