A kiberkockázat, mint konkrét, számszerûsítendõ és súlyozandó kockázati tényezõ nem része az új tõkemegfelelési és beszámolási rendszernek, a Szolvencia II-nek, ami jövõ januárban lép életbe Európában. A Federation of European Risk Management Associations (Ferma) szerint ugyanakkor egyértelmûen egyre nagyobb figyelmet kap szabályozók között is, hogy a kiberkockázatok potenciálisan nagy, rendszerszintû veszteségeket is okozhatnak a biztosítóknak. Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA)

Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) külön vizsgálatot is indított a kiberkockázatok biztosítók fizetõképességére gyakorolt lehetséges hatásainak felmérésére, melynek során azt is megvizsgálják, hogy a biztosítóknál lévõ ügyféladatok potenciálisan mennyire kitettek egy esetleges számítógépes támadás kockázatának.

Az EIOPA vizsgálati bizottságában a Ferma is képviselteti magát, illetve a biztosítások szakmai vásárlóit, hogy megvizsgálják, a piac valóban megérti-e a kiberkockázatokat. A Ferma szerint a biztosítási felügyeletek jellemzõen az egyéni fogyasztók érdekeire koncentrálnak, és nem a vállalatokéra, mondván, õk megfelelõ védelemmel, illetve szakmai apparátussal rendelkeznek.

A Ferma mellett egyéb érdekképviseleti szervezetek, így például az European Captive Insurance and Reinsurance Owners Association is sokat küzdött az elmúlt években azért, hogy véleményüket kifejtsék az EU intézményei felé. A Ferma szerint, mióta Karel Van Hulle vette át az EIOPA-n belül a biztosítási és viszontbiztosítási érdekképviseleti csoport elnöki szerepét, valamivel kiegyensúlyozottabb a helyzet.