A jelzáloghitelek kereskedelmi kommunikációja - a reklámja - nem kelthet téves várakozást a fogyasztóban - egyebek mellett ezzel az új szabállyal egészül ki a tervezet szerint a fogyasztóknak nyújtott hiteleket szabályozó törvény. A módosítás kimondja, hogy a hirdetésnek - többek között - tartalmaznia kell a hitel összegét, annak futamidejét, kamatát, valamint a teljes hiteldíj mutatót, a törlesztõ részletet, továbbá azt is, hogy a futamidõ alatt összesen mennyit fizet vissza a hitelezõnek a fogyasztó. A hiteltanácsadó úgy köteles ajánlani a jelzáloghitelt, hogy figyelembe veszi a fogyasztó személyes körülményeit.
A bank pedig a hitelközvetítõ díjazását ahhoz igazítja, hogy az utóbbi mennyire tartotta ezt be. A törvény végrehajtási rendeletének tervezete konkretizálja azt, hogy a fogyasztó hitelképességét miképpen kell vizsgálni. Így figyelembe kell venni a hitel felvevõjének a kiadásait, valamint egyéb pénzügyi és gazdasági körülményeit. Vizsgálni kell jövedelmének korábbi változását, illetve valószínûsíteni azt, hogy a jövõben miképpen alakul a jövedelme. Amennyiben a futamidõ alatt nyugdíjba megy, arra is kiterjed a vizsgálat, hogy a nyugdíjából tudja-e majd törleszteni a hitelt.
A jövõben jelzáloghitel nem ajánlható más pénzügyi termékkel csomagban akkor, ha a fogyasztó a jelzáloghitelt külön nem kötheti meg. Viszont ajánlható a jelzáloghitel más termékkel együtt, amennyiben önállóan megköthetõ a jelzáloghitel, még akkor is, ha az önálló kötés feltételei kedvezõtlenebbek, mint a csomagban történõ vásárlásé. A hitelezõ elõírhatja - tehát nem kötelezõ - azt, hogy a jelzáloghitel mellé kössön hitelfedezeti életbiztosítást, az ingatlanra pedig vagyonbiztosítást a hitel felvevõje.
A hitelezõ nem utasíthatja vissza azt, hogy az általa ajánlott biztosító helyett mással szerzõdjön a hitelfelvevõ, amennyiben annak a biztosítása - az ajánlottal - azonos szolgáltatást tartalmaz.
Külön szabályok szólnak a devizahitelekrõl. Ezekben új elem az, hogy a hitelezõnek papíron - vagy pedig más tartós adathordozón - jeleznie kell az ügyfelének azt, hogy a törlesztõ részlet, illetve a hátralékos tõke legalább 20 százalékkal növekedett az árfolyamváltozás miatt. Az értesítésben ki kell térni arra, hogy miképpen válthat devizanemet az ügyfél. A devizahitel forintban megállapított törlesztõ részletét a hitelszerzõdésben, a megkötését megelõzõ 30 napon belüli valamely napi árfolyamon kell megállapítani. A reklámokban viszont a tárgynegyedévet megelõzõ hónap elsõ munkanapján érvényes deviza árfolyamot kell alkalmazni.
A hitelintézeti törvény azzal az elõírással egészül ki, amely lehetõséget ad a befagyott betétek egy részének gyors kifizetésére. Amennyiben a betétbiztosítási alap (OBA) még nem fizette ki a kártalanítást, úgy a betétes sürgõs kifizetést kérhet. Ezt 5 napon belül ki kell fizetnie az OBA-nak, de az összeg nem lehet több a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszeresénél. Ez jelenleg négyszer 28 500 forintot jelent. A sürgõs kifizetést a betétbiztosítási alap késõbb levonja a teljes kártalanítási összegbõl.
Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál új elem az, hogy a pénztártag a befizetéseit több portfólió között is megoszthatja. Szintén új elõírás az, hogy a pénztár tagja a nyugdíjszolgáltatást - részben vagy egészben - járadékként is kérheti. A pénztár saját járadéka legalább 5 éves, de mindig határozott idõtartamú. A járadék meghatározható a futamidõ elején fixen, vagy pedig - a hozamokkal és költségekkel - évente újraszámított is lehet. A pénztár biztosítótól is vásárolhat életjáradékot, ez viszont a pénztártag élete végéig tart. A biztosítóval ilyenkor a pénztár - és nem annak a tagja - szerzõdik. Az önkéntes pénztárakhoz - a mûködõképességük helyreállítására - felügyeleti biztost lehet kirendelni. Ez a lehetõség eddig hiányzott.
A tervezet 2015. október 14-éig véleményezhetõ.