A hazai lakosság pénzügyi viselkedésérõl Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese az alábbi fontosabb folyamatokat emelte ki:
- A gazdasági és pénzpiaci környezet a 90-es években végig magas megtakarítási rátát és alacsony hitelfelvételt eredményezett, a 2000-es évek elsõ felében sem a hosszú távú megfontolások miatt növekedtek a hitelfelvételek.
- A háztartások bruttó megtakarítása azokban az években esett vissza, amikor a legnagyobb hitelfelvételi boom alakult ki (2003, 2007-2008).
- A válság után a háztartások nettó hitelfelvevõbõl nettó hitel-visszafizetõvé váltak, emellett látható, hogy a romló jövedelmi adatok mellett is többet takarítanak meg.
- A megtakarítások a magasabb hozamú, adókímélõbb befektetések felé mozdultak el, a biztosítási piac lassan talál magára, emellett erõs az állami "kiszorítás" a befektetési piacon.
A régiós országok közül Magyarországon tartják a pénzügyi megtakarításokat a legfontosabbnak - hangsúlyozta Harmati László, ugyanakkor a felmérésekbõl kiderül, hogy annak mértékével már korántsem vagyunk elégedettek. Ezt bizonyítja az is, hogy a havi megtakarítások a magyaroknál régiós összehasonlításban is alacsonyak.
Csökkenõ trendet mutatnak ugyanakkor a váratlan kiadásokra, nyugdíjas évekre és a gyermekek jövõje, mint motiváció, amikor megtakarítunk, míg lakásvásárlásra vagy felújításra egyre többet teszünk félre - hívta fel a figyelmet Harmati.
A lakástakarék-pénztári megtakarítással rendelkezõ magyarok arányaiban a horvátokkal vetélkednek, az osztrákok és a csehek azonban jelentõsen elhúztak mellettünk. Egyre pozitívabb ugyanakkor a hozzáállásunk a pénzügyi befektetési termékekkel szemben, egy év alatt 24%-ról 26%-ra nõtt azok aránya, akik pozitívan állnak hozzá ezekhez a befektetési lehetõségekhez.
A társadalom összességében egy elöregedõ társadalom, 2060-ig nézve a trendet látható, hogy a fiatalkori függõségi ráta változatlan marad, míg az idõskori megnõ, a teljes függõségi ráta pedig soha nem látott szintre emelkedik - hangsúlyozta elõadásában Demeter Ákos, a Deloitte partnere. Van azonban, ami árnyalhatja ezt a képet: ha nem kor, hanem tényleges aktivitás alapján határozzuk meg a függõségi rátát, akkor nem lesz romlás. Magyarország esetében a gazdasági függõségi ráta 2060-ban várhatóan a jelenlegi szinthez közeli értéket vesz fel.
A gazdasági függõségi ráta javításában az alábbi tartalékok lehetnek:
- Az idõsebbek (és az aktív korúak) foglalkoztatásának növelése
- Az aktív korúak munkaerõpiaci részvételének növelése, a nõk foglalkoztatási számainak javulása
- A fiatalok esetében a munkanélküliség csökkentésében van tartalék
- A születésszámok emelkedése és migráció
Demeter Ákos kiemelte, hogy a potenciális növekedés negyedét-harmadát viheti el a demográfia, de ettõl függetlenül lesz növekedés. A megtakarítási trendekkel kapcsolatban a fontosabb megállapítások:
- A megtakarítások egyre inkább a hosszú távú megtakarítások felé tolódnak el.
- 2015 elsõ félévében az ismertség és a biztonság szerepe is felértékelõdött, amikor arról döntünk, kire bízzuk a pénzünket.
- Az idõsebbek jobban tudnak megtakarítani majd valamennyi iskolázottsági kategóriában, kivételnek látszik a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk, ugyanakkor befektetési döntéseiknél a 65 felettiek kevésbé tudatosak.