A köztársasági elnök a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán a klímaváltozásról és a környezeti fenntarthatóságról szólva példaként hozta fel, hogy Délkelet-Ázsiában drámai mértékben fog nõni a hõhullámos, hõstresszes napok száma; az Arab-öbölben pedig 6-8 hónapra ellehetetlenül minden szabad téren végzett munka.

Ez a probléma Magyarországot is érinti: még sohasem volt példa arra, hogy 5 hõhullám legyen egy nyáron, egy hõhullám több mint egy hétig tartson, s arra sem, hogy szeptemberben hõségriadó legyen, pedig ezen a nyáron mind a hármat megértük, s ezzel 1600 ember halála hozható összefüggésbe - jegyezte meg az államfõ.

Áder János szólt arról, hogy Kínában a légyszennyezettség naponta 4 ezer, míg Magyarországon éves szinten 11 ezer ember halálát okozta.

A köztársasági elnök valószínûsítette, hogy mire a mai magyarországi orvostanhallgatók praktizálni fognak, fel kell ismerniük olyan trópusi betegségeket, mint a malária és a dengue-láz. Az utóbbit az a tigrisszúnyog terjeszti, amely 1943 és 1969 között még csak a világ néhány pontján fordult elõ, mára azonban Európa 12 országában, köztük Horvátországban, Szlovéniában és Bosznia-Hercegovinában is önfenntartó populációja van.

A tigrisszúnyog 5-10 éven belül megjelenik Magyarországon is, és a dengue-lázat a tünetei, a magas láz, a hányás, a fejfájás, az ízületi fájdalmak alapján fel kell majd ismerniük - mondta hallgatóságának, megjegyezve, hogy gyógyszer egyelõre nincs a betegség gyógyítására.

Áder János szólt arról, hogy Magyarországot már ma is a parlagfû európai epicentrumának mondják, összességében mintegy két megyényi területet borít be, a klímaváltozás hatására azonban pollenjének koncentrációja 2050-re a mostani legkevesebb négyszeresére, de akár tizenkétszeresére is emelkedhet. "Magyarországon már ma 2,5 millió allergiás ember él, többségük a parlagfûre is érzékeny" - mondta.

A köztársasági elnök a tengervízszint emelkedésének egészségügyi hatásaival kapcsolatban kiemelte, nõni fog a folyókba és a tenger melletti víztározókba jutó só mennyisége. "Ennek következménye Bangladesben az lesz, hogy az ország elveszíti rizsföldjei 50 százalékát, s már most 2 liter víz elfogyasztásával a normál 2 gramm sómennyiség helyett a lakosság 16 grammot vesz magához - közölte.

Az államfõ elõadásában kitért a fenntarthatóság, a környezet védelme érdekében indult klímaforradalom mentén zajló legújabb tudományos kutatási eredményekre is, megjegyezve, "a nagy kérdés" az, hogy miként tud az emberiség a jövõben olcsó, tiszta energiához jutni, s azt tárolni.

Áder János az újdonságok közé sorolta az üvegfelületekre helyezhetõ olcsó, a korábbinál 30-50 százalékkal nagyobb hatásfokú, hûtéshez, fûtéshez energiát biztosító napelemeket, a tengeren úszó napelemfarmokat, illetve a mellettük sótalanítással édesvizet elõállító üzemeket, a hidrogéncellás autókat, a háztartási energiatároló berendezéseket, a lapát nélküli szélerõmûveket.

Áder János felhívta a figyelmet két magyar találmányra: a gépjármûvek szén-dioxid kibocsátását 50 százalékkal csökkentõ katalizátorra, s egy közvilágítást szabályozó rendszerre, amely további 15 százalékkal csökkentheti az egyébként energiatakarékos LED-es közvilágítás költségeit.

Magyar szakemberek harmadik generációs napelemek fejlesztésén is dolgoznak, e berendezések hatékonysága akár 40 százalékkal is jobb lehet a mostaniakénál - jegyezte meg az államfõ.