Az idei harmadik negyedévben 64 pontra emelkedett a százfokú skálán mért BNP Paribas Cardif Munkaerõpiaci Stabilitási Index értéke, ami 2 százalékpontos emelkedést mutat az elõzõ negyedéves adathoz képest. A stabilitási index azt méri, hogy a munkavállalók:

• mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi munkahelyük hosszú távon is munkalehetõséget biztosít majd számukra,
• milyen lépéseket tennének annak érdekében, hogy megtartsák munkahelyüket, ha az veszélybe kerülne
• és megítélésük szerint milyen könnyen találnának új munkalehetõséget.

A harmadik negyedévben regisztrált 64 pont az index 2014 õszi indulása óta mért legmagasabb érték és összességében 4 pontos emelkedést jelez az egy évvel ezelõtti adathoz képest.

„Összességében még nem mértünk ennyire magas értékeket, azaz a magyar munkavállalók minden eddiginél jobban bíznak munkahelyük stabilitásában. Ez a tendencia valószínûsíthetõen részben a fokozatosan javuló makrogazdasági mutatóknak, valamint a lassan stabilizálódó munkaerõpiaci környezetnek köszönhetõ” – vélte Bernáth Tamás, a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója, amely vállalat a jövedelempótló biztosítások piacán mintegy 50%-os részesedéssel rendelkezik.

Bár mindkét nem esetében, és szinte minden korcsoportban, valamint lakóhelytípus, iskolai végzettség, régió, ágazati kategóriában emelkedtek az értékek, egyes kategóriákban az átlagot meghaladó mértékben nõtt a bizalmi index értéke.

Korcsoport alapján a 18-29 év közöttiek lényegesen bizakodóbbak lettek: körükben 3 hónap alatt 59-rõl 65 pontra ugrott az index értéke, de a 60 év felettiek esetében regisztrált 54-rõl 61 pontra történõ szárnyalás is figyelemre méltó.

Lakóhely szerint a faluban élõk körében nõtt a legnagyobb mértékben a stabilitási index: a 63 pontos érték nemcsak 4 százalékpontos emelkedést tükröz, de az eddig valaha mért legmagasabb érték is. A városban lakók esetében némi stagnálást követõen ismét 2 pontos emelkedést regisztráltak, így a harmadik negyedévben már 65 pontot ért el az index. Ezzel megelõzte a korábban szinte mindig legmagasabb értékeket produkáló Budapestet, ahol jelenleg 64 ponton áll az index. Mindezzel párhuzamosan a fõvárosi 2015 elsõ negyedéves 68 pont óta folyamatos a romlás; a második negyedévben 66, a harmadikban pedig 64 pontot regisztráltak.

Iskolai végzettség szerint továbbra is a diplomások a legbizakodóbbak 71 pontos értékkel, ez egyben 3 pontos emelkedést jelent a negyedév alatt. Az érettségizettek 64 pontos értéke 1, a szakmunkás oklevéllel rendelkezõk 63 pontos értéke pedig 2 pontos növekedést tükröz. Azonban továbbra is a legfeljebb 8 általánost végzettek a legkevésbé bizakodóak: az 51 pontos bizalmi index érték 2 pontos pozitív változásnak felel meg, de 20 ponttal marad el a diplomásokétól.

A magyarországi régiókat tekintve Közép-Magyarország és Kelet-Magyarország a legbizakodóbb 65 pontos értékkel, azonban míg az elõbbi esetében ez negyedéves bázison stagnálást jelent, féléves alapon pedig 2 pontos csökkenést, addig keleten ez három hónap alatt 2, féléves alapon pedig 8 pontos emelkedést tükröz. Nyugat-Magyarország 61 pontos értéke negyedéven belül ugyan 3 pontos bõvülést takar, de féléves alapon vizsgálva 4 pontos csökkenést.

Az ágazatokat vizsgálva az látszik, hogy mindegyikben növekedett a bizalmi index értéke; jelenleg a kereskedelem áll az élen 66 ponttal, ami 2 pontos növekedés negyedév alatt, ezután következik a közigazgatás 65 pontos értéke, ahol ugyancsak 2 ponttal emelkedett a bizalmi index. Összességében a két szektor legfrissebb értékei a valaha mért legmagasabb értékek. Azonban az ipar és építõipar 62 pontos értéke lényegében változatlanságot jelent. Bár a legnagyobb negyedéves emelkedés a mezõgazdasági szektorban következett be, a 6 százalékpontos ugrás csupán 59 pontra elég, ami jóval alacsonyabb, mint a többi szektor mutatója, éves bázison pedig 4 pontos csökkenést takar.