2015 utolsó negyedévére vonatkozó friss adatok ugyan még nem állnak a rendelkezésünkre, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján sajnos az várható, hogy az éves átlaghoz képest szeptember-október-november idõszakban több közúti baleset történik.

Ezt támasztják alá a KSH személysérüléses közúti közlekedési balesetek statisztikái is, amelybõl az látszik, hogy 2013-ban a szeptember-október-november hónapokban átlagosan 9-, míg 2014-ben ugyanebben az idõszakban átlagosan 5 százalékkal több személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, mint az év többi hónapjában.

A Genertel saját adatai megerõsítik ezt; az adatokból jól látszik, hogy az õszi hónapok minõsülnek a legveszélyesebbnek, ilyenkor ugyanis sokan nem készítik fel autójukat a hideg hónapokra és vezetés közben nem veszik figyelembe a megváltozott idõjárási körülményeket.

Ebben az idõszakban a legtöbb problémát a köd, csúszós utak és a romló látási viszonyok okozzák, és ilyenkor gyakran elõfordul, hogy a jármûvezetõk nem az idõjárási, látási- és útviszonyoknak megfelelõen vezetik jármûveiket. Mindenki saját felelõssége, hogy a gépjármûvet az útviszonyoknak megfelelõen, õszi-téli használatra felkészítse, hogy a többi közlekedõ részére látható legyen az autó.

Mi okozza a baleseteket és mitõl félnek a gépjármû vezetõk?

Érdemes megvizsgálni a személysérüléses közúti közlekedési baleseteket az okozó okok szerint és ezt összevetni a Genertel lekérdezésével arra vonatkozóan; milyen baleseti tényezõtõl tartanak leginkább a vezetõk?

A KSH 2014-es adataiból kiderül, hogy tavaly szeptember-október-november idõszakban összesen 4172 személysérüléses közúti közlekedési balesetet regisztráltak. Mind a három hónapban átlagosan 90%-ban a jármûvezetõk voltak a hibásak a balesetért, kb. 7%-ban a gyalogosok és alig 1 százalék körül tehetõ a pályahiba és egyéb okok.

Ezzel egybecseng a Genertel által megkérdezett autósok félelme is; közel 40 százalékuk ugyanis más közlekedõ autósok szabálytalanságától tart, de az útakadályok-és hibák (32%) és az autó elé kerülõ személyek (15%) által képviselt veszélyt is sokan megemlítették, mint olyan baleseti tényezõt, amelytõl legjobban tartanak.

A megkérdezett autósok 30 százalékánál történt baleset 2010-2015 közötti idõszakban, közel felénél a másik autó okozta a kárt, azaz az õ kötelezõ biztosítása térítette a kárt.

A saját hibás károk döntõ részét (83%) biztosítás híján saját zsebbõl kellett kifizetni, a fennmaradó 17 százalékot a teljes körû casco, illetve minicasco biztosítás térítette. Pedig: ütközéses esetek jelentõs részében akár egy kis összegû térítést nyújtó, havi ezer forint körüli díj ellenében elérhetõ termék is teljes kártérítést nyújthatna.