Idén negyedik éve mûködik a díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer, melynek keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát utólagos támogatásként visszakapják. Mivel a kérelmekben szereplõ díjtámogatási összegek mintegy 0,7 milliárd forinttal meghaladják a támogatási keretet, a felosztás biztosítási típus szerint az alábbi séma alapján történik:

• A szántóföldi növényekre, a borszõlõre és az almára kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében továbbra is 65 százalék a visszatérítés mértéke
• A jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára és a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthetõ, jégesõ, fagy-, vihar- és tûzkárbiztosítások (B típus) esetén 52 százaléknyi, míg
• A többi konstrukció (C típus) esetén 30 százalékos visszatérítés illeti a termelõket.

2015-ben komoly változást jelentett a növénytermelésben az EU által a területalapú támogatások folyósításának feltételeként szabott úgynevezett „zöldítés”, melynek során az árunövények vetési területe jelentõsen csökkent. A takarmánynak és zöldtrágyának vetett növények pedig a biztosításban nem szerepelnek, vagyis a támogatott biztosítási díjállomány relatíve kevesebb lett. Emellett jogszabályi változások hatására egyes nagyvállalatok és állami vagy önkormányzati intézmények, cégek is kiestek a rendszerbõl.

„Annak ellenére, hogy a fenti okokból a potenciálisan biztosítható termõterületek nagysága 10-15 százalékkal csökkent, a benyújtott támogatási kérelmek összege éppen a tavalyi szintet érte el, ami azt mutatja, hogy tavalyhoz képest is növekedett a díjtámogatás népszerûsége – mutat rá Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Mindez azt az igényt támasztja alá, hogy jövõre végre növeljék meg az igénybe vehetõ keretösszeg mértékét.”

A csökkentett mértékû visszatérítés immár második éve jellemzi a rendszert, ami számos termelõ számára okoz financiális kockázatot: nem látható ugyanis elõre, hogy a visszaigényelt összeg egészét vagy csupán annak valamekkora töredékét látja-e viszont díjtámogatásként. A keretösszeg növelése mellett ezt a kockázatot csökkenthetné – és ezáltal további gazdálkodói réteget vonzana be a konstrukcióba – egy garantált visszatérítési alsó küszöbarány bevezetése is.

Szintén tovább növelhetné a támogatott mezõgazdasági biztosítások népszerûségét, ha a támogatások egyes, kiemelt kockázatú állatbetegségekre, illetve hozamgarancia biztosításra is kiterjednének.

„Egyértelmûen kedvezõ hatása van ugyanakkor annak az intézkedésnek, amelynek nyomán 2015-ben a termelõk zöme már decemberben hozzájut a támogatáshoz. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodóknak fél év helyett csak 2-3 hónapra kell elõfinanszírozniuk az akár több tízmillió forintra is rúgó összeget. Mindez komoly segítség a felelõsen gondolkodó, de megfelelõ likviditással nem rendelkezõ termelõk számára. Információnk szerint az MVH már meg is kezdte a 2015. évi biztosítási díjtámogatás kifizetését, mostanáig több mint 3900 kapott összesen 1,3 milliárd forintot” – tette hozzá a FBAMSZ szakértõje.

2015-ben a biztosítási díjtámogatásokat kivételesen hazai költségvetési forrásból fizették ki, jövõre azonban ismét uniós források biztosítják a keretet. Valamennyi piaci szereplõnek elemi érdeke, hogy a régi-új rendszer nem lesz bonyolultabb a jelenleginél, és mellõzni fogja a jogvesztõ és feleslegesen idõrabló adminisztrációs eljárásokat.

Fontos az optimális biztosítási kombináció megtalálása

A túligénylés miatt a termelõk csak csökkentett mértékben kapják meg a díjtámogatást, vagyis a jövõ évre még körültekintõbben szeretnék kiszámolni azt az optimális biztosítási kombinációt, amely számukra, egyedi termelési struktúrájuknak a legjobban megfelel.

Immár második éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung) termékei közül választhatnak a gazdálkodók. A fentiek miatt egyre nagyobb szerep jut az ajánlatok összehasonlítását, a speciális kockázatok és kárrendezési sajátosságok mérlegelését, illetve az ár-érték arányú kiválasztást segítõ, a biztosítóktól független alkuszoknak