A 2016. január 2-tól életbe lépett új biztosítási törvény (új Bit.) felhatalmazása alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendeletben szabályozza, hogy a biztosítóknak és a biztosításközvetítõknek az életbiztosításoknál (a megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosítások kivételével, amelyeket pénzügyi intézmény az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatással összefüggésben javasolt, vagy amelyeknek a biztosítási összege nem haladja meg az egymillió forintot) konkrétan milyen tartalmú életbiztosítási igényfelmérõt kell kitölteniük a szerzõdni szándékozó ügyfelekkel. Az MNB friss rendelete – amelynek célja, hogy az ügyfelek a szükségleteiknek leginkább megfelelõ életbiztosítást köthessék meg – 2016. március 1-jén lép hatályba.
A rendelet szerint a biztosítóknak és közvetítõknek a szerzõdéskötést megelõzõ igényfelmérés során mindenképp írásban rá kell kérdeznie az ügyfeleknél arra, hogy a biztosítási védelmen túl megtakarítási célból is kíván-e életbiztosítást kötni. Ha a válasz igen, megtudakolandó, hogy az ügyfél a hagyományos megtakarítási elemet is tartalmazó vagy a befektetési egységhez kötött (unit-linked) típusú életbiztosítást részesíti elõnyben (azaz mennyire kíván részt venni a befektetési döntésekben, mekkora a kockázatvállalási hajlandósága és minimalizálni kívánja-e a biztosítás kockázati költségeit).
Az igényfelmérõben rá kell kérdezni a vállalandó biztosítási díj (vagy biztosítási összeg) mértékére, a díjfizetés gyakoriságára (s az egyszeri vagy folyamatos díjfizetés szándékára), illetve az életbiztosításnak az ügyfél által elvárt futamidejére is.
Bár az ügyfelek életbiztosítási igényeinek kötelezõ felmérését a korábbi Bit. is elõírta, az eddigi jogszabály nem határozta meg annak konkrét minimális tartalmát. Az MNB fogyasztóvédelmi tapasztalatai szerint ugyanakkor több piaci szereplõ nem megfelelõen tájékoztatta a biztosítottakat az igényfelmérõ szerepérõl. Emiatt számos fogyasztó nem vette kellõ súllyal figyelembe ezt a – számukra is garanciát jelentõ – lehetõséget.
Az ügyfeleknek azért célszerû közremûködni az igényfelmérõ lényegi adatainak kitöltésében, mert a biztosító, közvetítõ az általa megadott alapvetõ adatok alapján tud az elvárásainak és szükségleteinek leginkább megfelelõ életbiztosítási ajánlatot adni. Ezen információk megadása nélkül viszont az ügyfél hátrányba kerülhet, mert nem olyan szerzõdést köt, amilyet eredetileg szeretett volna, amely leginkább szolgálja az igényeit.
A rendeletben meghatározottakon túl a biztosítók, közvetítõk saját üzleti döntéseik alapján esetleg egyéb adatokra is rákérdezhetnek, az ügyfél ugyanakkor szabadon dönthet arról, hogy kíván-e azokra válaszolni. A megadott adatok valódiságáról, s azok felhasználhatóságának körérõl az ügyfeleknek nyilatkozniuk is kell. Az igényfelmérés szerepérõl a biztosítóknak, közvetítõknek egy, a jegybank által közérthetõen megfogalmazott írásos tájékoztatót is át kell adniuk az ügyfeleknek.