A parlamenti választáson a nyolc éve kormányzó Fidesz-KDNP újabb kétharmados többsége
várhatóan maga után vonja az egycentrumú magyar modell korábbinál is markánsabb
kiépítését. A versenyképesség folytatódó romlása, az EU-val való viszony kiélezõdése, az EU-támogatások csökkenése azonban kihívást jelent e politika fenntarthatóságával kapcsolatban - írja elemzésében a GKI.Az idén a növekedés még megközelítheti a 4%-ot. Az elsõ két hónap adatai a tavalyinál élénkebb gazdasági folyamatokat jeleznek, a februári növekedési ütemek azonban már az iparban, az építõiparban és a kiskereskedelemben is érezhetõen elmaradtak a januáritól. Az év során fõleg az építõiparban és a kiskereskedelemben az egyre magasabb tavalyi bázis következtében lassulás várható.
2018 elsõ két hónapjában a kivitel gyorsabban bõvült a behozatalnál. Az év egészében azonban a belföldi felhasználás GDP-nél erõteljesebb növekedése miatt – a beruházás 7, a fogyasztás 4% körüli ütemben emelkedik – az import dinamikája lesz a gyorsabb. Így az egyébként nagyon magas külkereskedelmi aktívum el fog maradni a tavalyitól.
A bruttó keresetek dinamikája a tavalyi 13%-ról 10%-körülire fékezõdik, ami 7% körüli, nagyon gyors,
de a tavalyi kétszámjegyûnél kisebb ütemû reálkereset-növekedést jelent. A minimálbér ugyan a
tavalyi 15% után idén „csak” 8%-kal emelkedik, ami kisebb nyomást gyakorol a béremelésekre, a
munkaerõhiány, illetve a választási év bérfelhajtó hatása azonban továbbra is jelentõs. Az elsõ két
hónapban közfoglalkoztatottak nélkül a verseny- és költségvetési szféra béremelkedése hasonló
volt.
A munkanélküliség egy év alatt 0,7 százalékponttal, 3,9%-ra csökkent, ráadásul ez a
közmunkás-létszám több mint 20%-os mérséklõdése mellett ment végbe. Ez az adat az egyik
legkisebb az EU-ban. Ha azonban a közmunkásokat is munkanélkülinek tekintenénk – a
közmunkások száma jelenleg megközelíti a statisztikailag is munkanélküliekét -, a magyar
munkanélküliségi ráta 7,4% körüli lenne, ami magasabb az EU átlagánál.
A folyó fizetési mérleg egyenlege a 2016. évi 6,8 milliárd eurós, hatalmas aktívum után 2017-ben,
fõleg a külkereskedelmi többlet visszaesése miatt 3,6 milliárd euróra csökkent, s 2018-ban
várhatóan tovább, 2,5 milliárdra mérséklõdik.
A külsõ finanszírozási képesség a 2016. évi 7 milliárd euróról 2017-ben 5,1 milliárd euróra csökkent, de 2018-ban a beáramló EU-transzferek hatására visszaemelkedik a 2016. évi szintre. A külföldiek Magyarországon befektetett mûködõtõke-állománya 2008 eleje óta mindössze 3 milliárd euróval emelkedett. A nettó közvetlen külföldi befektetések GDP-arányos állománya a válság elõtti 50%-ról 2016-ra 45% körülire csökkent, s aránynövekedésre idén sem lehet számítani.
Az idei elsõ negyedévben 872 milliárd forint, az éves elõirányzat csaknem 64%-át kitevõ
pénzforgalmi hiány alakult ki, aminek fõ oka az uniós támogatások kormány általi
megelõlegezése. Ez érdemben nem veszélyezteti az európai módszertan szerint számított GDP-arányos
államháztartási deficitet, de gondot okozhat az államadósság kellõ mértékû
csökkentésében. Idén 2,5% körüli deficit és kb. 0,5 százalékponttal, 73%-ra csökkenõ GDP-arányos
államadósság várható.