A döntéstõl az unió döntéshozói közel 10 trillió euró felszabadulását remélik azáltal, hogy olyan infrastrukturális fejlesztésekbe való befektetéseket tesznek elérhetõvé, melyek feltétlenül szükségesek az Unió növekedési potenciáljának maximalizálásához. A döntés hátterérõl szólva Jonathan Hill, az unió pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és tõkepiaci unióért felelõs biztosa úgy nyilatkozott: „A biztosítási szegmens képviselõi úgy tájékoztattak minket, hogy a Szolvencia II rendelkezései miatt egyre kevésbé kívánatos számukra az infrastrukturális fejlesztésekbe történõ beruházás.”

A változások elõtt infrastrukturális befektetés esetén egy biztosító infrastrukturális fejlesztésbe történõ befektetései ugyanakkora költségekkel jártak, mintha magánkézben lévõ vállalkozásba fektettek volna annak ellenére, hogy az elsõ csoportba tartozó projektek (például autópályák, hidak) jellemzõen kiszámítható, egyenletes bevételt tudnak produkálni. Ez április másodika óta már nem így van, mi több, a változások következtében a magánkézben lévõ európai hosszú távú befektetési alapokba (European Long-Term Investment Funds – ELTIF-ek) fektetni kívánó biztosítók is kedvezõbb helyzetbe kerülnek. Az ELTIF-ek immár ugyanolyan kockázati súlyozást, azaz a korábbinál alacsonyabb tõkekövetelményt kapnak, de ugyanez vonatkozik az EU saját befektetési eszközeire is (European Venture Capital Funds, European Social Entrepreneurship Funds).