Tavaly a használt lakások fajlagos átlagára 11,6, az új építésûeké 6,7 százalékkal nõtt 2014-hez képest, 2016-ban tovább nõttek az árak. Ami a bérleti díjakat illeti, országosan 5-20 százalékkal nõttek az árak a tavalyi év átlagához képest. (forrás: Otthon Centrum)
A lakásárak és bérleti díjak növekedésének számos következménye van a lakosságra nézve, amelyekre a Genertel kíváncsi volt. 2000 fõt kérdeztek meg az ingatlanpiaci változások hatásairól; a megkérdezettek 19 százaléka budapesti, 81 százalék vidéki lakos. A válaszadók fele 40-60 év közötti, 29% 60 évnél idõsebb, 16% 30-40 és a fennmaradó 5 % pedig 20-30 év közötti. A kérdések 3 csoportra bonthatóak: az ingatlanpiaci változások, árak alakulásával, a tervezett lakásvásárlás/vétel vagy felújítási szándékkal, illetve a lakásbiztosítással kapcsolatosan kérdezett a Genertel.
A többséget nem zavarja az árak emelkedése
A lakáspiacon tapasztalható árnövekedést természetesen a Genertel által megkérdezettek is észlelik és 72%-uk azt is gondolja, hogy 2016-ban folytatódik az árak emelkedése. Sõt! Közel 60 százalék véli úgy, hogy az új lakás értékesítés áfájának 27-rõl 5 százalékra való csökkenése sem eredményezi az ingatlan árak csökkenését; szerintük nem lesz semmilyen hatással a lakásárakra.
Az ingatlan árak emelkedése ugyanakkor csak a megkérdezettek harmadát „aggasztja”, vélhetõen amiatt, mert 40 százalék biztosan nem vesz ingatlant idén, 16 százalék meg bizonytalan volt ez ügyben, tehát még nem hoztak döntést, csak 44 százalék tervez lakásvásárlást. A válaszadók 18 százaléka úgy véli, hogy jól jár a lakásárak növekedésével, ez az a réteg, akik árulják az ingatlanjukat és remélik, hogy a magas ár ellenére is tudnak vevõt találni.
Egy kérdés érintette a bérleti díjakat; itt a többség, 65 százalék semleges álláspontot képvisel, azaz nem érinti õket semmilyen módon a díjak emelkedése. Ezen sincs csodálkozni való, lévén a megkérdezettek döntõ többsége saját tulajdonú ingatlanban él. Közel 30% mondta azt, hogy rosszul érinti õket a bérleti díjak növekedése és alig 5 % örül neki.
Lakásbefektetés igen!
A magyarok 71 százaléka vásárolna ingatlant befektetési céllal, ha lehetõsége lenne rá, 17 % nemmel válaszolt, 12 százalék pedig nem tudta eldönteni.
Ezzel némileg összhangban vannak a megtakarítási szokásaik; hiszen a megkérdezettek 52 százaléka állította, hogy 10.000 vagy akár 20.000 Forintot is félre tesz havonta – vélhetõen lakásvásárlási szándék állhat e mögött. 18 százalék 5000 forintot tud csak megspórolni, míg 30 százalék semmit se.
Elégedettek a lakásbiztosítással
Meglepõ válaszok érkeztek a biztosítást érinti kérdésekre. Az elõzõleg végzett felmérésekhez képest most megfontoltabbnak, tudatosabbnak tûnnek a válaszadók: azok közül, akik rendelkeznek lakásbiztosítással, közel 70 százalék állítja azt, hogy tisztában van a lakásbiztosítása díjával, illetve a szolgáltatásaival, lévén, hogy azt nemrég kötötték vagy éppen ellenõrizték. A fennmaradó 30 % nem szokta nézni a díjakat, nem foglalkozik a biztosításával.
Nagyon megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy a lakásbiztosítás díjak növekedni fognak-e a lakásárak miatt. A válaszadók fele szerint igen, 30 % szerint nincs hatással a lakásár a biztosításra, 20 % pedig nem tudott választ adni.
Jó hír viszont, hogy még ha kicsivel is, de többségben vannak azok, akik elégedettek a lakásbiztosításuk díjával: „csak” 46% örülne némi csökkenésnek.