2020-ban – ez a legfrissebb rendelkezésre álló adat – a magyarok átlagosan valamivel több mint 1,3 millió forintot költöttek el fejenként. De hova ment el a pénzünk? Nem meglepő módon a költési szokások korosztályonként eltérőek.

Az alábbi ábra a KSH adatai alapján mutatja be, hogy a magyarok átlagosan mire költik a pénzüket, és hogyan alakulnak az éves kiadások az egyes generációk esetében.

A fogyasztási szerkezet generációs különbségei

Összességében 2020-ban a 65 évesnél idősebb generáció tagjai költötték a legtöbb pénzt, évi 1 534 873 forintos átlagos kiadással.

A második legnagyobb költekező generáció az 55-64 év közöttiek, akiknek átlagos éves kiadásai 1 518 115 forintot tesznek ki.

A viszonylag széles generációt lefedő 25-54 éves korosztály tagjai évi átlag 1 307 433 forintot költöttek 2020-ban. A legfiatalabb, 25 év alatti generáció tagjai pedig 844 304 forintot.

Bár a költési szokások korcsoportonként változnak, vannak olyan kategóriák, amelyek meglehetősen egységesek. Az egyik legállandóbb kiadási kategória az élelmiszerek és alkoholos italok - ez a legnagyobb kiadás minden korcsoportban, a teljes éves kiadás 25-31%-át teszi ki.

A második legnagyobb kiadást a lakásfenntartás és háztartási energia jelenti, szintén minden korcsoportban a teljes éves kiadás 18-21%-át adja. A harmadik legfőbb kiadási kategória a – a legidősebbeket leszámítva – a közlekedésre fordított összegek, ami az éves fogyasztás 11-12%-át adja. Nem meglepő módon a 65 évesek fogyasztásában hátrébb sorolódik ez a tétel a 6. helyre (7%).

A viszonylag nagy súlyt képviselő egyéb termékek és szolgáltatások közé tartozik többek között a testápolás (termékek és szolgáltatások), az órák, ékszerek és azok javítása, a fizetett szociális szolgáltatások (bölcsőde, idősgondozás), a pénzügyi szolgáltatások (bank, befektetés, adószakértő) és a biztosítások is. Ez a legfiatalabbak kiadásainak 6%-át, a legidősebbeknél 9%-ot tesz ki.

Egy másik kiadási kategória, amely meglepően egységes minden generációban, az oktatásé. Az összes korcsoport erre költi a legkevesebbet: kiadásának 0,2-1,4%-át. (A lakossági fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása a COICOP szerinti nomenklatúra alapján csak az oktatási szolgáltatásokért fizetett összeget, tehát tandíjat, korrepetálási díjat, valamint az osztálypénzt, az iskolai rendezvényekhez, az iskola fenntartásához való hozzájárulásokat tartalmazza. Nem tartalmazza az oktatással kapcsolatos eszközöket)

Az egyik kategória, amely a generációk között a legnagyobb eltérést mutatja, az egészségügyi kiadásoké. Amint az alábbi táblázat mutatja, az életkor előrehaladtával folyamatosan nő ez a fogyasztási kategória. Míg a 25 év alattiak évi átlag 23 ezer forintot (az összes kiadás közel 3%-át) költenek egészségügyre, addig a 65 évesnél idősebbek több mint 148 ezer forintot (közel 10%).