A szakember tapasztalatai szerint még ha a munkáltató által kínált gondoskodó juttatás, így például a kockázati élet-, baleset- vagy betegségbiztosítás a munkavállalók által választható kínálatba is kerül, kicsit mindig háttérbe szorul. A cafeteriatrend.hu évente felméri, mely juttatási elemek lennének fontosak a munkavállalók számára. Az eredmények szerint az étkezés és az egészségmegõrzés élen jár, de ha választani kell a cafeteria-rendszeren belül, a munkavállalók inkább a közvetlenül pénzzé tehetõ, vagy rögtön felhasználható juttatásokat helyezik elõtérbe.

Pedig a hatályos törvény szerint amennyiben a kockázati élet-, baleset- és betegbiztosítás díja személyenként és havonta nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát, akkor adó- és járulékmentesen köthetõ, így a munkavállaló azonos összegbõl széleskörû szolgáltatást nyújtó csomaghoz juthat - mondta. 

A munkáltatón keresztül háromféleképpen igényelhetõ biztosítás - tette hozzá. Sok társaság - a már említett - cafeteria-rendszeren belül kínálja, választható opcióként. Emellett terjednek azok az értékesebb, a cafeteria-juttatásokon felül kötött egészség- és életbiztosítások, amin keresztül a munkáltató kifejezheti gondoskodását. Az utóbbi hónapokban azok a lehetõségek is egyre népszerûbbek lettek, amikor a munkavállaló fizeti a biztosítást, ugyanakkor a munkáltatón keresztül kedvezményesebb feltételeket kap a biztosítótól. Ennek az oka, hogy a vállalat nagyobb kockázatközösséget tud megjeleníteni - mondta Fata László.

Kiemelte: bármilyen kockázati biztosítási konstrukcióról legyen szó, fontos, hogy a munkáltató megfelelõ módon és gyakorisággal tájékoztassa a munkavállalókat arról, hogyan és mire lehet használni a biztosítást. Bár számos nagy munkáltatónál van csoportos baleset-, betegség-, vagy életbiztosítás, kevésbé kommunikálják a munkatársak felé, ezért a kockázati esemény (betegség, baleset) bekövetkeztekor a dolgozók elfelejtik igénybe venni - fûzte hozzá.

Fata László úgy vélte, ha a munkáltató a cafeteria mellett külön biztosítást köt egy dolgozói körre, kedvezõbb feltételekkel jelenik meg a munkaerõpiacon.

Kozek András, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) életbiztosítási tagozatának munkatársa szintén úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy biztosítást fõként a cafeteria-kerettõl függetlenül, a dolgozók iránti elkötelezettség kimutatásaként kötnek a vállalatok.

Hozzátette: a kockázati biztosítás létezõ, növekvõ szegmens, de elterjedtsége a kkv-k körében lényegesen alacsonyabb, mint a nagyvállalatoknál.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a biztosítási összegek rendkívül alacsonyak. Az európai átlagnál nagyságrendekkel kevesebbet költenek a magyar vállalatok biztosításra, aminek alapvetõ oka, hogy a nyugat-európai biztosítási kultúrában a kockázati szolgáltatások mellett a nem kockázati - például nyugdíjcélú elemek - is jelentõs szerepet játszanak, ez viszont Magyarországon az adózási szabályok miatt nem jellemzõ.

Oláh Attila, a Groupama Biztosító kockázati- és személybiztosítási fõosztályának vezetõje viszont azt tapasztalta, hogy a kisvállalkozásoknál és a nagyobb cégeknél egyaránt gyakori, hogy alkalmazottaikra kockázati biztosítást kötnek. Kifejtette: a nagyobb cégek inkább mindenkire kiterjedõ pluszjuttatásként, illetve gondoskodásként kötik meg ezeket, jellemzõen eltérõ biztosítotti csoportokat létrehozva eltérõ szolgáltatási tartalommal.
Balesetbiztosításnál havi tíz-tizenötezer forintos díj ellenében már akár több tízmillió forintos rokkantsági biztosítási összeg, milliós nagyságrendû mûtéti térítés és több tízezres csonttörésre vonatkozó fedezet is vásárolható - mondta.

A Groupama tapasztalatai szerint a kockázati személybiztosítások, az élet-, baleset- és betegségbiztosítások piaca - ideértve a szolgáltatásfinanszírozó új típusú egészségbiztosításokat is - már évek óta a piaci átlagnövekedés feletti, 10-20 százalékos emelkedést mutat.

A K&H Biztosító ugyan nem rendelkezik jelentõs állománnyal a munkáltatók által munkavállalókra kötött csoportos életbiztosítási kategóriában, de a szervezet szerint a csoportos kockázati biztosítások megkötése segítheti a Nyugat-Európához képest meglehetõsen alulbiztosított magyar társadalom biztosítottságának növelését.