A magyar családok jelentõs része nem tudja fizetni a hiteleit
2016.11.30
Tízbõl négy magyar gondolja úgy, hogy nincs elegendõ pénze a kiegyensúlyozott és méltányos életvitelhez, ugyanakkor minden ötödik válaszadó véli, hogy anyagi helyzete biztosan javulni fog – derül ki az Intrum Justitia legfrissebb kutatásából.

Az évente elkészített Európai Fogyasztói Fizetési Jelentés adatai szerint a megkérdezett magyarok 37 százaléka idõnként nem tudja törleszteni tartozásait.

Az Intrum Justitia Európa vezetõ követeléskezelõ vállalatcsoportja évente elkészíti Európai Fogyasztói Fizetési Jelentését. Az idei kutatásban 21 ország 21 317 európai – köztük 1005 magyar – állampolgár vett részt. A kutatás adati szerint tavaly óta nõtt azon háztartások aránya, amelyek nem tudják idõben fizetni számláikat.

„A kutatás rámutat, hogy a magyar családok jelentõs részének akadnak pénzügyi nehézségei. A célunk, hogy az ügyfelekkel közösen, együttmûködve találjunk megoldást ezekre a helyzetekre. Mindannyiunk érdeke, hogy a háztartások gyorsan és könnyen túllendüljenek az esetleges anyagi kihívásokon. Minden esetben arra törekszünk, hogy a lehetõ legjobb megoldást találjuk meg” – emelte ki Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója.

A megkérdezett európaiak 44 százalékával már legalább egy alkalommal elõfordult, hogy késve fizették be számlájukat az elmúlt 12 hónap során – ennek fõ oka az, hogy nem állt rendelkezésükre a számlák rendezéséhez szükséges összeg. Görögországban a legmagasabb a késve fizetõk aránya, a mediterrán országban a megkérdezettek 76 százaléka nem fizetett idõben. Dániában és Spanyolországban a legalacsonyabb a késve fizetõk aránya, de még itt is a lakosság 31 százaléka, azaz közel minden harmadik ember fizetett határidõn túl az elmúlt évben. Magyarországon ez a mutató 64%, amivel csak Görögországot elõzzük meg az európai rangsorban.

Tízbõl három magyar megkérdezettben merült már fel a külföldre költözés gondolata pénzügyi helyzete miatt. Ez az arány a kutatásban résztvevõ országok közül – Görögország mellett – hazánkban a legmagasabb. A legnépszerûbb célországok Ausztria (25%), Németország (19%) és Nagy-Britannia (16%). Összességében azonban kevesebben terveznek a külföldre költözéssel, 5%-kal csökkent a pénz miatt elvágyódók aránya.

„A külföldre távozó munkaerõt új munkahelyekkel lehet visszacsábítani. Ebbõl a szempontból nagyon pozitívnak értékeljük a kormányzat társasági adócsökkentési kezdeményezését. Meggyõzõdésünk, hogy ezzel új szolgáltatói központok jönnek Magyarországra, amelyek újabb munkahelyeket teremtenek” – hangsúlyozta Felfalusi Péter.

Az európaiak 27 százaléka állítja, hogy idõnként nem tudja visszafizetni tartozásait. Az ebbe a csoportba tartozók anyagi helyzete jelenleg rosszabb, mint tavaly volt, valamint reményeik is kedvezõtlenebbek pénzügyeik jövõjét illetõen. Ezt a következõ adatok támasztják alá:

Európai összehasonlításban a megkérdezettek közel 30%-ának az adósságok visszafizetése problémát jelent, a magyar lakosság esetében ez az arány közel 40%. Közülük is jóval nagyobb arányban gondolják úgy a magyarok, hogy a rendelkezésükre álló pénz nem elegendõ egy kiegyensúlyozott élethez (15% és 25%).

Az európaiak elsõsorban banki forrásból próbálják megoldani anyagi gondjaikat, míg Magyarországon inkább a család és a barátok nyújtanak segítséget. Mind az európai, mind pedig a magyar megkérdezettek közel azonos arányban (körülbelül 20%) értenek egyet azzal, hogy a pénzügyi edukáció hiánya szerepet játszik a rossz anyagi helyzet kialakulásában.

A magyar adatok alapján bizakodásra ad okot, hogy a válaszadók a tavalyi évhez képest kedvezõbben látják a jövõt; 4%-kal többen bíznak abban, hogy személyes pénzügyi helyzetük javulni fog, és ugyanennyivel nõtt azok aránya is, akik hosszútávon is bíznak ebben.

Európai Fogyasztói Fizetési Jelentés 2016 - Intrum Justitia