Aczél Ákos, Banai Ádám, Borsos András és Dancsik Bálint tanulmányukban azt vizsgálják, hogy milyen okokra vezethetõ vissza az újonnan folyósított lakáshitelek háromhónapos bankközi kamat feletti átlagos felárának környezõ országok szintjénél magasabb értéke. Eredményeik szerint a magasabb felárhoz hozzájárul a rögzített kamatozású termékek magas aránya, a nemteljesítõ hitelek nagy állománya, a hitelezési veszteségek, a magas mûködési költségek, a keresleti oldali sajátosságok és az egyes régiókban megfigyelhetõ alacsony fokú verseny is.

Horváth Áron, Imre Blanka, valamint Sápi Zoltán az ELTINGA Kutatóközpont elemzõi a szakirodalom alapján azt vizsgálják, hogy milyen módszereket lehet statisztikai alapú ingatlanértékelésre használni. A szerzõk áttekintik az egyes módszerek elõnyeit és hátrányait, valamint kifejtik véleményüket arról, hogy Magyarországon milyen értékelési módszerek megjelenése várható.

László András a decemberi szám harmadik írásában a Növekedési Hitelprogram (NHP) eredményességét vizsgálja a 2015 végéig kihelyezett hitelek alapján. A szerzõ bemutatja az NHP leíró adatait, gyakorlati megvalósulását és arra a következtetésre jut, hogy az NHP relatíve alacsony költségek és kockázatok mellett növekedési pályára állította a kkv-k hitelezését és hozzájárult a gazdasági növekedéshez is.

Bora Zsuzsanna, Holczinger Norbert, Nagy Koppány és Merész Gabriella tanulmánya a biztosítási piacon az idei év vitathatatlanul legfontosabb eseményének az – új kockázatalapú szavatolótõke-követelményt lefektetõ – úgynevezett Szolvencia II (S2) rendszerre történõ átállás elsõ hazai eredményeit értékeli.

Boldizsár Anna, Kékesi Zsuzsa, Kóczián Balázs és Sisak Balázs a magyar háztartások vagyoni helyzetét elemzi az EKB által indított európai adatfelvétel (Household Finance and Consumption Survey - HFCS) alapján. A szerzõk megvizsgálják a háztartások reál- és pénzügyi vagyonának összetételét, a hiteleinek eloszlását, valamint azokat a demográfiai jellemzõket, amik befolyásolják a magyar háztartások megtakarítási és hitelfelvételi szokásait.

Fazekas Balázs a decemberi szám záró tanulmányában a kockázati tõke a jelentõs bizonytalanságot magukban hordozó innovatív startup vállalkozások területén való megjelenését vizsgálja. A szerzõ szerint a vállalkozásokban rejlõ rugalmasság értéknövelõ hatásának megjelenítésére az opciós értékelés döntési fákkal történõ kiegészítése lehet a megoldás.

A Hitelintézeti Szemle decemberi száma tartalmaz még három könyvismertetést és egy konferenciabeszámolót is.