“Ugyanakkor az új lakások piacának élénkülésére utal, hogy tavaly az eladásra épített új lakásokból 5193 darab kelt el, ami jelentõs, 67 százalékos növekedésnek felel meg. Az is tény, hogy a válság elõtti szinttõl még messze vagyunk, 2007-ben például 18 ezer új lakás épült eladási céllal. Optimizmusra ad okot, hogy a lakásépítési kedv tavaly kiugró volt, 2,5-szeresére nõtt az új lakásokra kiadott engedélyek száma. Emiatt fordulat lesz a lakáspiacon belül. Arra számítunk, hogy az új lakások egyre jelentõsebb részesedést kapnak a teljes lakáspiaci forgalomból” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje.
Hol, mennyivel nõttek az árak?
A lakásárak tavalyi, egész éves alakulásra is passzol a korábbi folyamatokhoz, azaz folytatódott a lassan három éve tartó drágulás. A használt lakások 2016-ban országos átlagban az elõzetes hivatalos adatok szerint 7 százalékkal, az újak jóval nagyobb mértékben, több mint 19 százalékkal drágultak. Az ingatlan.com szakértõje azonban kiemelte, hogy jelentõs eltérések vannak az országon belül. A használt lakások átlagára Budapesten például 17 százalékkal nõtt tavaly az elõzõ évhez képest. Ezzel párhuzamosan a nyugat-dunántúli térségben a használt lakások ára 4 százalékkal nõtt, az észak-alföldi térségben pedig 1,4 drágulás következett be. A szakember azt is elmondta, hogy az új lakóingatlanok szinte minden térségben két számjegyû drágulást értek el, Budapesten például 24 százalékos áremelkedést produkáltak. “A települések mérete alapján is jelentõsek a különbségek. A fõváros mellett a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban volt komolyabb áremelkedés, az ottani használt lakások ára átlagosan 17, illetve 10 százalékkal nõtt, ezzel szemben a községekben mindössze 1,6 százalékos volt az áremelkedés” - tette hozzá Balogh László.
Ez a forgatókönyv várható
A friss adatok egyértelmûen bõvülõ lakáspiacról tanúskodnak, az ingatlan.com szakértõje az idei évben is élénk piacra számít: “Az idei év elsõ négy hónapjában a magánszemélyek tavalyhoz hasonlóan több mint 25 ezer lakóingatlant hirdettek meg eladásra, az érdeklõdõk száma viszont 12 százalékkal nõtt.”. Szerinte a fokozatosan piacra kerülõ új lakások iránti kereslet mellett a használtak iránt is lesz érdeklõdés.
“Árcsökkenésre nem számítunk, legyen szó használt vagy új lakásról. Bár a kínálat bõvül, a kereslet erõs. Ugyanakkor a különbözõ országrészek, megyék, városok és a fõvárosi kerületek között továbbra is jelentõs különbségek lehetnek.” - mondta Balogh László. A lakáspiac hosszabb távú kilátásaira utalva azt is elmondta, hogy jelenleg ugyan jelentõs aktivitás mutatkozik a lakásfejlesztõk körében, ugyanakkor a lakásépítési kedvet alapvetõen befolyásolhatja a lakásépítési áfa esetleges változása. A jelenlegi szabályok ugyanis 2019 végéig biztosítják a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsot erre, ha utána visszamegy a korábbi szintre, akkor az kedvezõtlen hatással lehet a piacra, a várható áremelkedés miatt.
2017.05.03
Megkapta a majdnem végleges tavalyi bizonyítványát a magyar lakáspiac. A KSH elõzetes adatai szerint tavaly 131,3 ezer lakás cserélt gazdát, ami majdnem megegyezik a 2015-ös forgalommal, ám még nem érkezett be az összes 2016-os adat. A késõbb beérkezõ adatokkal együtt pedig várhatóan a múlt évi lakásforgalom meghaladja majd az egy évvel korábbit. A hivatalos adatok KSH-adatok alátámasztják azt a piaci trendet, hogy még tavaly is a használt lakások voltak a középpontban. Az összes adásvétel 97 százalékát adták a használt lakások, az újlakás-eladások mindössze részesedése 3 százalékos volt - derül ki az ingatlan.com elemzésébõl.