Újabb bizonyítványt kapott a magyar lakáspiac
2017.05.03
Megkapta a majdnem végleges tavalyi bizonyítványát a magyar lakáspiac. A KSH elõzetes adatai szerint tavaly 131,3 ezer lakás cserélt gazdát, ami majdnem megegyezik a 2015-ös forgalommal, ám még nem érkezett be az összes 2016-os adat. A késõbb beérkezõ adatokkal együtt pedig várhatóan a múlt évi lakásforgalom meghaladja majd az egy évvel korábbit. A hivatalos adatok KSH-adatok alátámasztják azt a piaci trendet, hogy még tavaly is a használt lakások voltak a középpontban. Az összes adásvétel 97 százalékát adták a használt lakások, az újlakás-eladások mindössze részesedése 3 százalékos volt - derül ki az ingatlan.com elemzésébõl.

“Ugyanakkor az új lakások piacának élénkülésére utal, hogy tavaly az eladásra épített új lakásokból 5193 darab kelt el, ami jelentõs, 67 százalékos növekedésnek felel meg. Az is tény, hogy a válság elõtti szinttõl még messze vagyunk, 2007-ben például 18 ezer új lakás épült eladási céllal. Optimizmusra ad okot, hogy a lakásépítési kedv tavaly kiugró volt, 2,5-szeresére nõtt az új lakásokra kiadott engedélyek száma. Emiatt fordulat lesz a lakáspiacon belül. Arra számítunk, hogy az új lakások egyre jelentõsebb részesedést kapnak a teljes lakáspiaci forgalomból” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje.

Hol, mennyivel nõttek az árak?

A lakásárak tavalyi, egész éves alakulásra is passzol a korábbi folyamatokhoz, azaz folytatódott a lassan három éve tartó drágulás. A használt lakások 2016-ban országos átlagban az elõzetes hivatalos adatok szerint 7 százalékkal, az újak jóval nagyobb mértékben, több mint 19 százalékkal drágultak. Az ingatlan.com szakértõje azonban kiemelte, hogy jelentõs eltérések vannak az országon belül. A használt lakások átlagára Budapesten például 17 százalékkal nõtt tavaly az elõzõ évhez képest. Ezzel párhuzamosan a nyugat-dunántúli térségben a használt lakások ára 4 százalékkal nõtt, az észak-alföldi térségben pedig 1,4 drágulás következett be. A szakember azt is elmondta, hogy az új lakóingatlanok szinte minden térségben két számjegyû drágulást értek el, Budapesten például 24 százalékos áremelkedést produkáltak. “A települések mérete alapján is jelentõsek a különbségek. A fõváros mellett a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban volt komolyabb áremelkedés, az ottani használt lakások ára átlagosan 17, illetve 10 százalékkal nõtt, ezzel szemben a községekben mindössze 1,6 százalékos volt az áremelkedés” - tette hozzá Balogh László.

Ez a forgatókönyv várható

A friss adatok egyértelmûen bõvülõ lakáspiacról tanúskodnak, az ingatlan.com szakértõje az idei évben is élénk piacra számít: “Az idei év elsõ négy hónapjában a magánszemélyek tavalyhoz hasonlóan több mint 25 ezer lakóingatlant hirdettek meg eladásra, az érdeklõdõk száma viszont 12 százalékkal nõtt.”. Szerinte a fokozatosan piacra kerülõ új lakások iránti kereslet mellett a használtak iránt is lesz érdeklõdés.

“Árcsökkenésre nem számítunk, legyen szó használt vagy új lakásról. Bár a kínálat bõvül, a kereslet erõs. Ugyanakkor a különbözõ országrészek, megyék, városok és a fõvárosi kerületek között továbbra is jelentõs különbségek lehetnek.” - mondta Balogh László. A lakáspiac hosszabb távú kilátásaira utalva azt is elmondta, hogy jelenleg ugyan jelentõs aktivitás mutatkozik a lakásfejlesztõk körében, ugyanakkor a lakásépítési kedvet alapvetõen befolyásolhatja a lakásépítési áfa esetleges változása. A jelenlegi szabályok ugyanis 2019 végéig biztosítják a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsot erre, ha utána visszamegy a korábbi szintre, akkor az kedvezõtlen hatással lehet a piacra, a várható áremelkedés miatt.